Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
Jelen cikkünkben a kutatási szerződéssel foglalkozunk, amely egy vállalkozási típusú szerződés. A rá vonatkozó szabályozást a Ptk. Hatodik Könyvének Harmadik Részében, az Egyes Szerződéseket meghatározó XV. Címében találhatjuk. A Ptk. nevesített vállalkozási típusú szerződései között a vállalkozási szerződést, a tervezési szerződést, a kivitelezési szerződést, a kutatási szerződést, a mezőgazdasági vállalkozási szerződést és a fuvarozási szerződést rögzíti.
„Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.” [Ptk. 6:238. §]
A vállalkozási szerződés eredménykötelem, amely azt feltételezi, hogy a vállalkozó abban az esetben jogosult a díjra, ha a szerződésben vállalt eredményt elérte, azt megvalósította. Ez az eredménykötelmi jelleg a kutatási szerződésben is megjelenik, ugyanis „kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.” [Ptk. 6:253. § (1) bekezdés]
A kutatási szerződés tárgyául szolgáló eredmény szerzői jogi védelem alatt áll, amely védelem „a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg”. [Szjt. 1. § (3) bekezdés]
Főszabály szerint közreműködőt a kutató csak a megrendelő hozzájárulásával alkalmazhat, azonban, ha a közreműködő igénybevételét maga a kutatás jellege megkívánja, nincs szükség e hozzájárulásra.
Ha a létrehozott mű szerzői jogi védelemben vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, az ebből eredő vagyoni jogok a megrendelőt illetik meg a kutatási szerződés alapján.
Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha a vagyoni jog átruházását valamely jogszabály ki is zárja, a kutató a lehető legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles.
Tehát, amennyiben olyan műről beszélünk, amely valamely külön jogszabály alapján nem ruházható át, akkor a megrendelőt teljes védelmi időre szóló, területi korlátozás nélküli, valamennyi felhasználási módra kiterjedő felhasználási jog illeti meg.
A jogszavatosság kizárása vagy korlátozása a Ptk. rendelkezései alapján semmis, ezáltal a megrendelőt megillető vagyoni, valamint felhasználási jogok akadálymentes gyakorlásáért a kutató felelőssége nem zárható ki.
Más szavakkal, súlyos szerződésszegésnek minősül, ha a kutatás során létrehozott eredmény harmadik személy oltalma alatt áll.
A kutatási szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő. A megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges a szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához.
Főszabály szerint vállalkozási szerződés esetén – annak eredménykötelmi jellege folytán – a vállalkozót (jelen esetben kutatót) a díj csak abban az esetben illeti meg, ha a szerződésben vállalt eredményt sikerült elérnie. Azonban a szerződéses felek abban is megállapodhatnak, hogy a kutatás eredménytelen befejezése esetén is igényt tarthat a díjra. Ebben az esetben a kutatás végzésére és a kutató díjigényére a megbízás szabályait kell alkalmazni.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Kutatási szerződés 2019
