Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
Időről időre mind a magánszemélyek, mind a cégek életében előfordul, hogy tulajdonátruházó szerződés megkötésére van szükség, ezért több részből álló cikkünkben röviden ismertetjük, mire is érdemes odafigyelnünk az adásvételi szerződés megkötésekor, mai cikkünkben az ingó adásvétel főbb szabályaira fókuszálva.
A tulajdonátruházó szerződéseket a Ptk. Hatodik Könyv, Harmadik Részében az Egyes Szerződéseket meghatározó XIV. Címben találhatjuk.
A Ptk. a tulajdonátruházó szerződésekközött az adásvételi szerződést, a csereszerződéstés az ajándékozási szerződést nevesíti.Az adásvételi szerződést tulajdonátruházó alapügyletként tartjuk számon, a Ptk. konkrét erre vonatkozó szabályai mellett a szerződések általános szabályai az irányadóak. A szabályozás diszpozitív, ennél fogva ettől a felek eltérhetnek.
A vállalkozások, egyes gazdasági társaságok profitorientáltak, tehát a tulajdonátruházó szerződések elsődleges célja a vagyonszerzés, ez alól az ajándékozási szerződés képez kivételt. Az adásvétel a szerződő felek közötti konszenzuson, azaz közös megegyezésen alapszik, a vagyoni javak újraelosztását mindkét fél előnyösnek tartja. A Ptk. általános szabályai között található tájékoztatási kötelezettséget figyelembe véve kell eljárni, ellenkező esetben szerződésszegésnek minősülhet az ezt megszegő fél magatartása. (Nyílt hiba esetén pld. lakás beázása azonban nem áll fenn e kötelezettség, ezen esetek tisztázására vezette be a bírói gyakorlat a tény fogalmát)
Adásvételi szerződés [Ptk: 6:215. §] esetében a dolog tulajdonjogának átruházásárakerül sor az eladó részéről, a vevő pedig a vételár megfizetéséreés a dolog átvételéreköteles. Az adásvételi szerződést alkalmazzuk abban az esetben is, amikor jog (pld. társasági üzletrész) vagy követelés(pld. engedményezés) visszterhes átruházása történik. Adásvételi szerződés tekintetében a kis- és középvállalkozások mind eladói, mind vevői oldalon szerepelhetnek.
Ingó adásvétele
Az adásvétel során az ingóra, illetőleg az ingatlanra eltérő szabályok vonatkoznak. A Ptk. 5:38. §szabályait figyelembe véve “ingódolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcímés erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges”.
Az ingók esetébennincs írásbeliségi kényszerés nincs szükség ügyvédi képviseletre, így a magánszemélyek/kkv-k sok esetben szóban vagy ráutaló magatartással kötnek adásvételi szerződést, jogszabályi rendelkezés esetén a számla kiállításával pótolva egyes szükséges elemeket.
Ha írásba is foglalják, az esetek többségében csak egy maguk által készített néhány soros adásvételi szerződésben rögzítik a jogügylettel kapcsolatos pontokat, amely bizonytalanná teheti a felek helyzetét a későbbiek során felmerülő esetleges jogvitákban. Ennek következtében minden esetben ajánlott egy jól megszerkesztett adásvételi szerződés elkészítése, amely hűen tükrözi a felek akaratát vitás kérdések felmerülése esetén is.
Melyek azok a minimális tartalmi kellékek, amelyek az ingó adásvételi szerződésnél elengedhetetlenek?
Amint a mellékletként csatolt, letölthető iratminta: Ingó adásvételi szerződés rögzíti,
- a felek személyét,
- az adásvétel tárgyát
- a tulajdonátruházási szándékot
- a vételárat
feltétlenül meg kell határozni ahhoz, hogy a szerződés létrejöjjön.
Vannak persze olyan tipikus ingó adásvételi jogügyletek, ahol az írásba foglalás nem is kérdéses: gondoljunk pl. a gépjármű adásvételre!
Más ingő adásvételek esetén azonban nem feltétlenül evidens az okiratba foglalás, pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül a szerződés – azaz bizonyosan sokkal könnyebbé teszi az arra hivatkozó felek bizonyítási képességét egy esetleges jogvita során.
Amennyiben tehát ilyen jogügylet elé nézünk, gondoljunk mindig a várható negatív fejleményekre is, ne mulasszuk el el az adásvételi szerződés szerkesztését.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Ingó adásvételi szerződés 2019
