Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
A tulajdonátruházó szerződésekkel is foglalkozó cikksorozatunk mai témája az ajándékozási szerződés, amely a Ptk. Hatodik Könyv Harmadik Részén belül elhelyezkedő XIV. Cím alatt szereplő XXXVI. Fejezetben található. Az ajándékozási szerződés egy egyoldalú kötelezettségvállalás, amelyért cserébe ellenszolgáltatás nem jár. Konszenzuálszerződés, tehát a szerződés létrejöttéhez elegendő feltétel a felek kölcsönös és egybehangzó akaratkijelentése, konszenzusa.
Az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog ingyenes átruházásáravállal kötelezettséget, míg a megajándékozott annak átvételéreköteles.
Amennyiben az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül birtokátruházásrais köteles. Ebben az esetben írásba foglalási kötelezettség áll fenn.
A Ptk. rögzíti, hogy jog vagy követelésingyenes átruházására az ajándékozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Fontos megjegyezni, hogy a házastársakáltal az életközösség fennállása alatt kötött, a szokásos mértékű ajándékozást meghaladóértékűingóra vonatkozó ajándékozási szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratbavagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratbafoglalták. Tehát példának okáért a férj a feleségének ajándékozott 1 millió forint értékű briliáns gyűrű tulajdonjoga – a megfelelő okirati forma hiányában – nem feltétlenül a feleség kizárólagos tulajdonát, hanem akár a házastársak közös tulajdonát képezheti.
Általában nem köztudott, hogy a Ptk. 6:236. § lehetőséget biztosít az ajándékozó számára a teljesítés megtagadására, ha az ajándékozó bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeibenvagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyábanolyan lényeges változásállott be, amely alapján a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
Azt is fontos kiemelni, hogy a Ptk. azt is megengedi, hogy bizonyos a törvény által nevesített esetekben az ajándékozó az ajándékot visszakövetelje. Első körben az ajándékozó akkor élhet a visszakövetelés lehetőségével, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében rászorul, de ez a megajándékozott létfenntartását nem veszélyeztetheti.
A PK 77. szám alapján az ajándékot létfenntartás érdekében kizárólag az követelheti vissza, akinek tartásrakötelezetthozzátartozóinincsenek, vagy azokkal szemben tartási igényét nem sikerült érvényesítenie. Következésképpen, ha például egy idős úriember vagyonát elajándékozza, úgy követelheti nagykorú, tartási képességgel bíró gyermekével szemben a jogszabályon alapuló tartásdíj iránti igényének érvényesítését. Az ajándék visszakövetelése, valamint a tartási kötelezettség között nem áll fenn sorrendiség, ez azonban akár joggal való visszaéléshez vezethet.
Ezért mindig vizsgálni kell az ajándékozás körülményeit, ajándékozó és a tartásra kötelezettek helyzetét és egymáshoz való viszonyát,amely szempontok figyelembe vételével lehet megállapítani, hogy az ajándékozó nem követ-e el joggal való visszaélést.
Az ajándékozó abban az esetben is visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója sérelmére.
Végezetül visszakövetelhető az ajándék, ha az ajándékozás a felek által a szerződéskötéskor ismert olyan feltevésenalapszik, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, de az utóbbvéglegesenmeghiúsult, ése nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. (tipikus példa lehet egy meghiúsult házasságkötés, s az azt megelőző ajándékozás) A PK 76. szám alapján figyelembe kell venni a ajándékozó és a megajándékozott között fennállott viszonyt, az ajándéktárgy értékét, valamint azt, hogy az ajándékozás olyan jelentős-e, amelyre tekintettel arra lehet következtetni, hogy az ajándékozót valóban az általa állított feltevés indította az ajándékozásra. E tekintetben a bizonyítás az ajándékozót terheli. A feltevés végleges meghiúsulása miatt az általánoselévülésiidőnbelül (5 év) követelhető vissza az ajándék, illetőleg követelhető az ajándék helyébe lépett érték.
Nemkövetelhetővisszaaz ajándék, illetőleg az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartásaokozta. Ezen túlmenően nincs helye a visszakövetelésnek a szokásos méretű ajándékesetén, valamint ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogkövetés időpontjában már nincs megvagy a sérelmet az ajándékozó megbocsátotta.
A Ptk. 6:147. §rögzíti, hogy aki a szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalta, az a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárértabban az esetben vonható felelősségre, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegésselokozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatásta szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.
Ezenfelül, aki a szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Akkor mentesüla felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Ingó ajándékozási szerződés 2019
