Letölthető iratminta:
Lakásbérleti szerződés (általános tartalommal) – minta 2024 (link itt)
Lakásbérleti szerződés (általános tartalommal) -minta 2023 (link itt)
A cikkhez mellékletét képező iratminta egy olyan általános elemeket tartalmazó lakásbérleti szerződés, mely megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Az ügyvédi cikk a fenti témában nyújt tájékoztatást.
A bérleti szerződések szabályait egyrészt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), másrészt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástv.) tartalmazza.
A Ptk. által meghatározott általános szabályok szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.
Az előbbi általános szabályon túl a bérleti jogviszony alapján a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak, továbbá azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy akadályozza.
A bérlő a bérleti jogviszony tartalma alatt köteles a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használni.
Fontos megjegyezni, hogy a törvényi előírás alapján a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot és amennyiben a bérbeadó rendeltetéstől eltérő használatot észlel, úgy jogosult a bérlőt felhívni arra, hogy azt hagyja abba. Amennyiben a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, úgy a bérbeadó felmondhatja a szerződést.
Általánosságban a bérleti szerződés nem jogosítja fel a bérlőt arra, hogy a bérlet tárgyát képező dolgot átalakítsa, így amennyiben a bérlő a dolgot jogosulatlanul alakította át, a bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
Előbbieken túlmenően a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem jogosult a bérlet tárgyát képező dolgot albérletbe vagy harmadik személy használatába adni. Amennyiben bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül ezt megteszi, úgy felel a dologban beállott esetleges károkért, mintha az maga használata volna.
A bérleti jogviszony határozott időre kötött szerződés tekintetében a határozott idő leteltével szűnhet meg, míg határozatlan időre kötött szerződés bármelyik fél megszüntetheti rendes felmondással. Ez esetben a felmondás időpontját a Ptk. határozza meg (dolog bérlete: 6:339. §, lakásbérlet: 6:347. §). A bérleti jogviszony megszűnik továbbá, ha a dolog elpusztul.
Fontos rögzíteni, hogy a bérleti jogviszonyra elsősorban a felek szerződésbe foglalt megállapodását kell alkalmazni, ha azonban a felek valamilyen kérdésről nem rendelkeztek, akkor a Ptk. és a Lakástv. szabályai az irányadók.
A jelen cikk mellékletét képező iratminta egy lakás bérleti szerződés (általános tartalommal).
iLex Systems Zrt.
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
dr. Bogdány Beáta ügyvéd és dr. Viktor Éva ügyvéd


