Menü Bezárás

Gazdasági társaság működése járvány második hullámában

Letölthető iratminta: Ügyvezető határozata veszélyhelyzetben-minta 2020 (link itt)

A cikkhez mellékelt iratmintában foglalt határozat a jelen járványügyi helyzetben a társaság törvényes működése érdekében szükséges döntéshozatal, mely a felelős gazdálkodás körében felmerülő helyzet rendezésére nyújt segítséget a társaságoknak. Az ügyvédi cikk a fenti témában nyújt rövid tájékoztatást.

A veszélyhelyzet ismételt kihirdetéséről szóló 478/2020 (XI.3.) Korm. rendelet alapján a jogi személy és nem jogi személy szervezetek működésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) eltérő szabályokat kell alkalmazni.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése és a járványügyi szempontból szükséges korlátozások bevezetése bizonyos szektorokban a napi működést és munkamenetet teljes mértékben megváltoztatta, mely újabb próbatétel elé állítja a gazdasági társaságokat.

A járvány ismételt és a korábbinál fokozottabb mértékű terjedése, a megbetegedések tömegessé válása következtében a gazdasági társaságok legfőbb döntéshozó szerve törvényes összehívására nincs lehetőség, így nem tud eleget tenni a törvényes működés követelményeinek (tisztségviselők megválasztása, számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása), továbbá a jogszabályok által megkövetelt írásbeliségnek és hiteles okiratok készítésének (határozatok meghozatala, jognyilatkozatok megtétele stb.).

A Kormány megalkotta az 502/2020 (XI. 16.) Korm. rendeletet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről (továbbiakban: Rendelet), mely alapján a gazdasági társaságok törvényes működése fenntarthatóvá válik.

A Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, amennyiben jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja (alapítója, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) a jelen járványügyi helyzetben bevezetett kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban, a döntéshozó szerv működésére vagy az egyszemélyi tag (alapító, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) döntéshozatalára a Rendeletben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

A Rendelet kifejezetten úgy fogalmaz, hogy a 2. § (2) bekezdése értelmében a jogi személyek más szerveinek működésére a Rendelet 6. § rendelkezéseit, a cég kommunikációjára, illet a cég és a tagjai közötti kommunikációra pedig a 7. § rendelkezései alkalmazhatók szükség szerinti mértékben.

A Rendelet 5.§ (1) bekezdése értelmében a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az ésszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, – ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is –   a jogi személy ügyvezetése határoz.

E körben azonban a Rendelet (5. § (2) bekezdése) korlátozásokat ír elő, azaz a jogi személy ügyvezetése az alábbi esetekben nem hozhat döntést:

a.) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja (kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség),

b.) nem dönthet a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről,

c.) nem dönthet a jogi személy átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról, valamint nem dönthet a már folyamatban lévő átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben,

d.) nem dönthet a jegyzett tőke leszállításáról korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vonatkozásában,

e.) nem dönthet pótbefizetésről és egyéb tőkepótlásról, kivéve abban az esetben, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti, és ahhoz a pótbefizetésre vagy egyéb befizetés teljesítésére kötelezettek előzetesen írásban hozzájárulnak.

Fontos megjegyezni, hogy a jogi személy ügyvezetése a fentiekben hivatkozott (5. § (1) bekezdés) döntést csak akkor hozhat, ha a tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak (a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok  legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben, illetve ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor ez a tag).

A jogi személy ügyvezetésének döntése a fentiek betartása mellett a döntéshozó szerv határozatának minősül, és a Rendelet eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható. A jogi személy ügyvezetése az így meghozott döntés vonatkozásában a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

A Rendelet 5. § (7) bekezdése alapján a döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Amennyiben az a helyzet áll elő, hogy az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi – Rendelet alapján meghozott – döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

A jelen cikk mellékletét képező iratminta egy a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben meghozott ügyvezetői határozat.

iLex Systems Zrt.
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
dr. Bogdány Beáta ügyvéd