Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében, a gazdasági társaságok ügyvezetését általánosan végig kísérő kötelezettségre, az iratmegőrzésre vonatkozó szabályokat foglalja össze dr. Bogdány Beáta ügyvéd, a Társasházi és Ingatlan Jogi Divízió együttműködő partnere, s a témához egy megállapodás – iratminta is letölthető, a végelszámolási eljárásban iratmegőrzésre alkalmazható megállapodás-minta formájában.
Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.huoldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
Az iratőrzés a gazdasági társaságokra háruló jelentős adminisztrációs feladat és kötelezettség. Ezen feladatot manapság már nemcsak papír alapon, hanem elektronikus formában is el tudják végezni. Az iratőrzés és kezelés jelentősége abban áll, hogy a gazdasági társaság adott esetben tevékenysége és működése jogszerűségét igazolni tudja üzletfelei, bíróságok és más hatóságok előtt, továbbá fontos szerepe van a társaságnál foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában.
Megőrzendő iratok
Azon iratoknak a körét, melyek megőrzése a gazdasági társaságokra nézve kötelező, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendezi. Az Art. 178. § 14. pontja értelmében iratnak minősül – így a vállalkozásoknak kötelezően megőrzendő – a bizonylat, könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, levelezések, nyilatkozatok, tervek, szerződések, jegyzőkönyvek, határozatok, végzések, számlák, egyéb kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, azok megjelenési formájától – azaz papír vagy digitális – függetlenül.
Az Art. 47. § (8) bek. rögzíti, hogy az iratmegőrzési kötelezettség körében az iratok eredeti példányát, ezek hiányában külön jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatait szükséges megőrizni.
Megőrzési idő
Az Art. értelmében a bizonylatokat addig kell megőrizni, míg el nem évül az adó megállapításához való jog. Ez az időszak annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 évet jelenti, amelyben a bevallást el kellett (volna) készíteni, ennek hiányában az adót meg kellett (volna) fizetni. Halasztott adóesetében a halasztott adó esedékességi évének utolsó napjától kell számítani az 5 évet.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) ennél hosszabb időt határoz meg az iratok megőrzésének idejére. Ennek értelmében a beszámolót, valamint azt alátámasztó dokumentumokat legalább 8 évig kell megőrizni. A gyakorlatban számviteli bizonylatnak minősül az összes számla, szerződés, bankkivonat stb., melyet a cég könyvelésében megtalálunk a beszámoló alapjaként. Ebből azt a következtetést lehet – és érdemes – levonni, hogy a gazdasági társaságok iratai jelentős többségének megőrzésére az Szt. szerinti 8 éves határidő irányadó.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa. tv.) a gazdasági társaság által kibocsátott és befogadott számlák tekintetében további szigorú előírást tartalmaz, melynek értelmében előírja az adózók számára, hogy a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
Ebben az alpontban kitérünk azokra a dokumentumokra is, amelyek a gyakorlatban soha sem selejtezhetőek.Ezek pedig mindazon bizonylatok, amelyek a szolgálati idő megállapításához, a nyugdíj kiszámításához szükségesek. Ilyenek továbbá az egyes bér- vagy munkaügyi nyilvántartások.
III. Megőrzés helye
Az Art. 47. § (1) bek. szerint a megőrzendő dokumentumokat az adóhatósághoz bejelentett helyen (jellemzően az adott társaság székhelyén) kell megőrizni. Bizonyos folyamatok céljából (úgy, mint például könyvelés) a dokumentumokat ideiglenesen más helyen lehet tárolni, azonban az adóhatóság felhívására 3 munkanapon belül be kell azokat mutatni.
Amennyiben az iratok őrzése elektronikusan történik, úgy azt is jelezni kell az adóhatóság felé. A digitális formában való megőrzéshez fokozott biztonságú aláírás és időbélyegző alkalmazása szükséges.
Fontos, hogy az iratok megőrzéséről elsődlegesen az adózó köteles gondoskodni. Az adózónak lehetősége van arra, hogy egyéb személyt, vállalkozást az iratok őrzésével megbízzon, azonban ez esetben is az adózót terheli elsődlegesen a felelősség. Amennyiben az iratokat az adózó székhelyétől eltérő helyen tárolják, úgy a tárolás helyét az adózó köteles bejelenteni a NAV részére.
Jogutód nélküli megszűnés (végelszámolás) esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket az iratmegőrzésre vonatkozóan. A Ctv. 98. § szerint a vezető tisztségviselő a cég iratanyagát legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül köteles átadni a kijelölt végelszámoló részére, továbbá a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról készített iratjegyzékeket szintén a végelszámoló részére átadja.
Jelen cikkünk mellékleteként egy olyan iratmintát csatolunk, melyben végelszámolási eljárásban kijelölt végelszámoló az iratok megőrzésére megbízási szerződést köt.
Kapcsolódó iratminta:
– Iratmegőrzési megállapodás 2019
Bogdány Beáta ügyvéd
Társasházi és Ingatlan Jogi Divízió együttműködő partnere
iLex Systems Zrt.
