Menü Bezárás

Használati szerződések II. A lakásbérlet Letölthető iratminta: Lakásbérleti szerződés

Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.

Előző cikkünkben a bérleti szerződések általános szabályait mutattuk be, ma a lakásbérleti szerződés rendelkezéseit ismertetjük Olvasóinkkal. A lakásbérleti szerződés a Ptk.-ban a használati szerződéseken belül helyezkedik el a Hatodik Könyv, Harmadik Részének XVII. Címében.

A kötelmek általános szabályai és a szerződési szabadságot előíró normák alapján a szerződő feleknek lehetőségük van arra, hogy a szerződés tartalmát közös megegyezéssel, szabadon állapítsák meg. A Ptk. szabályaitól eltérhetnek, amennyiben ez nincs tiltva.

A szerződési szabadság korlátjainak vizsgálatakor figyelemmel kell lennünk arra, hogy lakásbérleti szerződéskötés során a szerződő felek helyzete nem minden esetben egyenlően erősen pozicionált, ezért pld. a vállalkozások tulajdonában lévő lakások esetén a fogyasztói szerződésre vonatkozó szabályozásnak megfelelően kell eljárni.

A lakásbérletre a bérleti szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket, a Ptk.-ban rögzített eltérésekkel kell alkalmazni, részletes szabályait a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) tartalmazza.

Az ingatlanok időben osztott használatára vonatkozó szerződésekre a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszútávra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII.21.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

Lakásbérlet dolog vagy jog használatára irányul, a szerződés tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan. Az Ltv. értelmező rendelkezései között találhatjuk meg, hogy mely feltételek teljesülése esetén hívhatunk egy helyiséget lakásnak: Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása, és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. Fontos kiemelni, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni.

Az albérletről

Ingatlan és lakásbérlet esetén a bérbeadó hozzájárulásával a bérlő használatba adhatja a bérelt lakást, ezt nevezzük albérletnek. Az albérletbe adás nem jelent alanyváltozást a bérleti szerződésben, ezáltal a bérlő az albérlő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Maga a bérbeadói hozzájárulás egy egyoldalú, írásbeli alakszerűséghez nem kötött nyilatkozat.

Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül, jogtalanul adja használatba a lakást, minden olyan kárért felelősséggel tartozik, ami a használatba adás nélkül nem merült volna fel (akár vis maior-ért is, pld. természeti katasztrófa).

Költségek és kaució

A bérlő a bérleti díjat havonta előre, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Arra az időtartama, amíg a bérlő saját érdekkörén kívül felmerült okból a bérelt lakást nem használhatja, nem áll fenn a fizetési kötelezettsége.

Az Ltv. alapján, ha a bérlő meghatározott időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg – a teljesítésre írásban felszólítani. Ammenyiben a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondhatja a szerződést. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

Ha a bérleti jog megszűnése után (jogcím nélküli használat) a bérlő továbbra is használja az ingatlant, használati díjat kell fizetni, ami általában megegyezik a bérleti díjjal, de a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével ez az összeg emelhető.

Általában a bérbeadó a beköltözéskor a havi bérleti díjon felül a bérlő kötelezettségeinek biztosítékául kauciót kér el. Azonban, ha a bérlő a havi bérleti díj háromszorosát meghaladó mértékű összeget lenne köteles fizetni, kérheti a bíróságtól a túlzott mértékű összeg mérséklését.

A felek között létrejött bérleti szerződésben fontos tisztázni a kaució mértékét, azt, hogy mire terjed ki, valamint a szerződés lejárta után mi lesz a sorsa, illetve rögzíteni a kaució átvételét.

Jogok és kötelezettségek

Az Ltv. alapján a bérbeadó jogosult „a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.”

A Ptk. 6:332. §-a az emberi egészség védelme érdekében kijelenti, hogy a bérlőt megilleti a felmondás joga, ha a lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség olyan állapotban van, hogy annak használata az egészéget veszélyezteti. A bérbeadót karbantartási kötelezettség terheli, amelyet életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül, míg egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni [Ptk 6:344. §].

A bérlő kötelezettsége a bérbeadóval szemben, hogy tűrje a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatok elvégzését. A bérlő a korszerűsítéshez szükséges munkálatokat nem köteles elviselni, kivéve, ha azok a lakás használatában nem korlátozzák jelentősen. A bérbeadó az ilyen jellegű munkálatok megkezdése előtt köteles a bérbeadót időben tájékoztatni a tervezett munkálatokról, illetve annak várható időtartamáról. Ekkor a bérlő az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig jogosult felmondani a bérleti szerződést.

Az Ltv. 18. §-a alapján, „ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen – fővárosban a főváros területén – köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik.”

Ha a bérbeadó az elviteli jog megváltása érdekében olyan kártalanítást ajánl fel, amely a bérlő jogi érdekét nem sérti, a bérlő nem élhet az elviteli jogával. Megfelelő kiegyenlítés fejében az elvitel jogát már a bérleti szerződésben kizárhatják vagy korlátozhatják.

Törvényes zálogjog

Az ingatlan bérbeadóját a bérleti díj és egyéb költségek biztosítása érdekében, azok erejéig zálogjog illeti meg a bérlő bérlemény területén lévő vagyontárgyain. Amíg a zálogjog fennáll, a bérbeadó megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Ha a bérlő kifogásolja ezt, a bérbeadó nyolc napon belül bírósági úton köteles érvényesíteni zálogjogát, ennek hiányában zálogjoga megszűnik.

Amennyiben a bérlő a zálogjoggal terhelt vagyontárgyait engedély nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a zálogjoggal terhelt dolgok visszaszállítását.

Felmondás

Határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő is a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére felmondhatja. Amennyiben a felmondás nem a hónap tizenötödik napjáig történik, úgy a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő második hónap végére kell felmondottnak tekinteni. [6:348. §]

Szerződésszegés esetén, ha a bérlő vagy vele együttlakó személy az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, vagy a lakást, közös használatú területeket nem rendeltetésszerűen vagy szerződésszerűen használja, a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően a szerződést felmondhatja. Sőt, a felmondást nem is kell megelőznie az előzetes felszólításnak, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a szerződés fenntartása a továbbiakban nem elvárható. Ebben az esetben a felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni a bérlővel.

iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Lakásbérleti szerződés 2019