Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében dr. Bogdány Beáta, az iLex partner-ügyvédje ismerteti a határozott idejű munkaszerződés jogi hátterét, illetve az azokra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket. A cikk mellékleteként 2 iratminta is letölthető: egy 2019. évi jogi szabályozásnak megfelelő határozott idejű munkaszerződés, illetve egy munkáltatói felmondás-minta.
Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.huoldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) a munkaidő tartamát általános szabályként teljes munkaidőben történő foglalkoztatásban határozza meg.
Az Mt. 45. § (2) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben a munkaviszony tartamát meg kell határozniuk, ellenkező esetben a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
Abban az esetben, amennyiben a munkaszerződésben érvénytelen kikötés szerepel a határozott időre vonatkozóan, úgy a munkaszerződés csak ezen részében tekinthető érvénytelennek és a munkaviszony tartamára határozatlan idő lesz irányadó.
Az Mt. 192. § (1) bekezdése értelmében amennyiben a felek a munkaviszonyt határozott időre kívánják létrehozni, úgy a munkaszerződésben meg kell jelölni a határozott idő leteltének időpontját (azt naptárilag meghatározni), vagy más alkalmas módon kell meghatározni az időtartamot (pl. megjelölni egy feltételt, melynek bekövetkeztében a munkaviszony megszűnik).
Határozott idejű munkaviszony létesíthető továbbá egy adott, konkrét feladat ellátására is. A jogszabály rögzíti, hogy a munkaviszony megszűnése nem függhet egyik fél kizárólagos akaratától.
Határozott idejű munkaviszony esetében a határozott idő leteltekor a munkaviszony minden további aktus (pl. munkavállaló vagy munkáltató felmondása) nélkül megszűnik.
Amennyiben a munkavállaló a határozott idő elteltét megelőzően kívánja munkaviszonyát felmondással megszüntetni, úgy azt az Mt. 67. § (2) bekezdése értelmében köteles megindokolni.
A felmondás indoka csak olyan ok lehet, mely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Fentiek értelmében tehát a határozott idejű munkaviszony felmondása esetén a munkavállalót nem illeti meg azon “kedvezmény”, hogy felmondását nem köteles indokolni – ellentétben a határozatlan idejű munkaviszony esetében történő felmondással -.
Az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja felruházza a munkáltatót azon jogosítvánnyal, melynek alapján a határozott idejű munkaviszonyt indokolás nélkül megszüntetheti azonnali hatályú felmondással. Felhívjuk azonban a munkáltatók figyelmét arra, hogy ebben az esetben a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
A jogszabály a határozott idejű munkaviszony időtartamára korlátot szab.
Az Mt. 192. § (2) bekezdése értelmében a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg.
Ugyanezen jogszabályhelyből következik, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítható, azonban az időbeli korlátot ez esetben is figyelembe kell venni.
A meghosszabbított munkaviszony összességében sem haladhatja meg az öt év időtartamot, ideértve azt az esetet is, amikor a felek előzőleg kötöttek határozott idejű munkaszerződést és annak megszűnésétől számított 6 hónapon belül kívánnak újabb határozott idejű munkaviszonyt létesíteni egymással.
Az Mt. a korábbi szabályozásnál szigorúbb feltételeket szab az azonos felek között meghosszabbított, illetve az előzőhöz viszonyítva hat hónapon belül létesített újabb határozott idejű munkaviszony létesítéséhez (Mt. 192. § (4) bek.).
Az új szabályozás ilyen esetben a munkaszervezéstől független, objektív ok fennállását követeli meg, és előírja, hogy mindez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.
A jogszabály nem rögzíti, hogy a határozott idejű munkaviszony hány alkalommal hosszabbítható meg; a bírói gyakorlat ennek jogszerűségét az eset összes körülményének vizsgálatától teszi függővé.
Bogdány Beáta ügyvéd
iLex Systems Zrt együttműködő partnere
Kapcsolódó iratminták:
– Határozott idejű munkaszerződés 2019
– Határozott idejű munkaszerződés munkáltató általi felmondása 2019
