Menü Bezárás

Megbízás vagy vállalkozás? Ez itt a kérdés... Letölthető iratminta: Megbízási szerződés, Vállalkozási szerződés

Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, azilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.

Mai cikkünk témájaként a megbízási, illetve vállalkozási szerződések közötti eltéréseket ismertetjük, tekintve, hogy a közép- és kisvállalkozások több alkalommal is kénytelenek szembesülni azzal a problémával, hogy nem tudják egy-egy jogviszonyt milyen módon nevesítsenek, különböztessenek meg.Ez leginkább a vállalkozási és a megbízási szerződés megkülönböztetése esetén szokott előfordulni. Az egyes szerződésekre jellemző vonások tisztázása után az elhatárolás kulcskérdéseire is kitérünk.

A Ptk.-ban a megbízási és vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályozás többszintű, ugyanis a Hatodik Könyvben szereplő általános szabályokon túl, az egyes szerződésekre vonatkozó speciális szabályokat kell alkalmazni.

Vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés eredménykötelem, ez alapján a vállalkozó egy tevékenységgel elérhető eredmény, mű megvalósításáravállal kötelezettséget, míg a megrendelő a mű átvételére, illetve a vállalkozói díj megfizetésére.

Ez a típus általában dologban megtestesülő eredményre irányul, azonban nem dologiasult eredményre (gondolhatunk itt mozi vagy színházi előadásra) és szellemi alkotásra (pld. védjegy, szabadalom, stb.) is megköthetik a felek. Az új Ptk. a speciális szabályok részletezése helyett a vállalkozási szerződések általános szabályaira fektet nagyobb hangsúlyt. Az egyes altípusokat az eredménykötelmi jelleg, valamint az egyéni igényeket is szem előtt tartó eredménymegléte köti össze. Következésképpen eredmény nélkül nem beszélhetünk vállalkozásról.

Abban az esetben, ha a vállalkozó nem teljesíti kötelezettségét, nem jogosult a vállalkozási díjra. Érdekesség azonban, hogy az eredmény elmaradása nem minden esetben jelenti a felek között létrejött szerződés megszegését.

A vállalkozó a tevékenység végzése során biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre való munkavégzésreköteles, a megrendelőnek szűk körű utasításadási és ellenőrzési joga van, amely nem teheti a teljesítést terhesebbé, és nem irányulhat a tevékenység megszervezésére [Ptk. 6:240. §].

A vállalkozási szerződés alapvetően visszterhes, az ellenértéket átalánydíjasvagy tételeselszámolásszerint szolgáltatják.

Ebben a körben kell megemlítenünk a pótmunkát, amely a szerzdősben vállalt kötelezettséghez képest utólag válik szükségessé, ennek ellenértékére a vállalkozó átalánydíj esetén is igényt tarthat [Ptk. 6:245.§]. Ezzel ellentétben főszabály szerint az azon munka ellenértéke, amellyel a szerződéskötés során ugyan számoltak, de a vállalkozási díj meghatározásánál nem vették figyelembe és amely munka nélkül a mű rendeltetésszerű használatra nem lenne alkalmas (pótmunka), nem számolható el.

A vállalkozó az elkészült művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni a megrendelőnek, ennek hiányában a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavételalapján állnak be [Ptk. 6:247.  §].

 

Megbízási szerződés

A megbízási szerződés úgynevezett “hézagpótló” szerepet tölt be, ide soroljuk azon ügyleteket, amelyek se a vállalkozási, se a munkaviszony körébe nem tartoznak. A megbízott önálló munkavégzésrejogosult, maga osztja be a munkaidejét, a munkaviszonnyal ellentétben nem alá-fölérendeltségi jogviszonyban állnak egymással a felek.

A megbízási szerződés alapján a megbízott kötelezettséget vállal a megbízó által rábízott feladat ellátására. A megbízó megbízási díj fizetésére köteles a megbízott részére és tevékenységéért.

Alapvetően visszterhes szerződésről beszélünk, azonban a megbízást ingyenesen is el lehet látni. Ilyen esetben a megbízott a költségei megtérítésére tarthat igényt [Ptk. 6:280. §].  A megbízási díj magában foglalja a megbízott költségeit, amelynek megelőlegezésére a megbízott köteles. Mivel ebben az esetben nem eredménykötelemről beszélünk, ezért a megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha tevékenysége nem járt eredménnyel, kivételt képez, ha az eredmény azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

A megbízó az ügy ura, széleskörű utasításadási joggal rendelkezik [Ptk. 6:273. §]. Az ügy ellátására a megbízott a megbízó utasításaiszerint, ennek hiányában a Ptk. szabályai alapján köteles. A megbízó utasításaitól csak abban az esetben térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megkívánja, és értesítésére már nincs lehetőség – azonban utólagosan késedelem nélkül tájékoztatni kell. A megbízó utasítását a megbízott abban az esetben köteles megtagadni, ha az jogellenes, mások személyét vagy vagyonát veszélyeztető.

A megbízottnak együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége van a megbízó irányába, egyrészről a megbízó kívánságára, másrészről attól függetlenül is.

A megbízási szerződés a felek közös megegyezésével megszűntethető, illetve azt bármelyik fél egyoldalú jognyilatkozattal bármikor, bármilyen okból kifolyólag felmondhatja, pld. a bizalom megszűntére hivatkozva. Azonban az alapos ok nélküli, visszaélésszerű felmondás esetén az ebből eredő kárta felmondási jogát gyakorló fél köteles megtéríteni. A megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak kiadni mindent, amihez a megbízás teljesítése során jutott, kivéve, amit a megbízás során jogosan felhasznált. Tartós megbízási jogviszonynál a felmondási jog korlátozható, illetve az is kiköthető, hogy a felmondási jog meghatározott időn belül nem gyakorolható [Ptk. 6:279. §].

 

Elhatárolás

A megbízási szerződéssorán a megbízott kötelezettséget vállal a rábízott feladat gondos ellátására, tehát egy gondossági kötelemkeletkezik. A megbízott a megbízó utasításait követve, annak érdekében jár el, azonban a vállalkozási szerződéssel ellentétben, ez nem mindig egy konkrét eredményre irányul. Előfordulhat, hogy a megbízott mindent megtesz a rábízott feladat ellátása érdekében, legjobb tudása szerint jár el, mégse sikerül a kitűzött célt elérnie.

Ezzel ellentétben a vállalkozási szerződés egy eredménykötelem, amely egy egyedi, egyéni igényeket figyelembe vevő eredménythoz létre. Az eredmény elmaradásának kockázatát a vállalkozó vállalja, ezen esetben nem jár neki a vállalkozási díj. Amennyiben az eredmény a válallkozónak felróható magatartás miatt marad el, a megrendelő kártérítésre tarthat igényt. Ebbe a körbe tartoznak például a közszolgáltatási (áram, gáz, stb.) vagy az egyes közüzemi szerződések.

Érdemes megemlítenia célorientált díjazást, azaz a sikerdíjkikötését a felek között, ebben az esetben ugyanis az ügylet megőrzi a megbízási típusát, mivel a megbízott nem tudja garantálni, hogy sikerül a megvalósítás, de vállalja annak kockázatát, pld.: műtéti bevatkozás esetén.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a szerződést a továbbiakban sem az elnevezése, hanem a tartalma alapjánkell minősíteni.

 

iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-szerkesztő Ügyvédi Divízió

Letölthető iratminta:
Határozatlan időtartamú megbízási szerződés 2019
Vállalkozási szerződés 2019