Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
Az előző iratminta-cikkünkben az általános meghatalmazás eltérő szabályait ismertettük, kiemelve, hogy a jogalkalmazásban gyakran keveredik az általános, az eseti megbízás és megbízási szerződés jogintézménye, felhívva a figyelmet az általános meghatalmazás azon jellegzetességére, hogy az ügyek egyedileg meg nem határozott körére adják, tehát nem szükséges az aláíráskor konkrét ügyeket felsorolni, teljes bizonyító erejű vagy közokiratba kell foglalni, tehát nem elég, ha a meghatalmazó és meghatalmazott aláírja azt és hiába kötnénk ki 5 évnél hosszabb időt a meghatalmazásban – az általános meghatalmazás ebben az esetben és a határozatlan időtartamra kikötött („visszavonásig”) esetben is – az 5 év elteltével hatályát veszti majd.
Az általános meghatalmazás különleges szabályainak áttekintése után, ma a gyakran eseti meghatalmazásnak is nevezett, tehát nem általános meghatalmazás szabályait ismertetjük. Kétségtelen, hogy ez a kkv-k, magánszemélyek mindennapi életében egy sokkal ismertebb jogintézmény, szinte havi rendszerességgel előfordul annak használata.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) a meghatalmazásra vonatkozó szabályokat a képviselet című fejezet alatt tárgyalja. A meghatalmazások körében beszélhetünk általános, illetve eseti meghatalmazásról.
Maga a meghatalmazás egy képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. Fontos kiemelni, hogy a meghatalmazás olyan alakszerűségi feltételeknek kell megfelelnie, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.
A meghatalmazás visszavonásig érvényes, vagyis ameddig a meghatalmazó akarata a képviseleti jogviszony fenntartására irányul. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személyek irányában csak abban az esetben hatályos, ha arról a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett.
Amig az általános meghatalmazás esetén a meghatalmazott teljes körű képviseletre jogosult, az ügyek egyedileg meg nem határozott köre tekintetében, addig az eseti meghatalmazás csupán bizonyos, meghatározott eljárási cselekmények megtételére jogosítja a meghatalmazottat, tehát ez az ügyek egyedileg meghatározott csoportjára terjed ki.
A meghatalmazás minimális tartalmi követelményei a meghatalmazó, valamint a meghatalmazott nevének és azonosító adatainak, továbbá a meghatalmazás tárgyának rögzítése. Tekintettel arra, hogy az eseti meghatalmazás nem állandó jellegű képviselet, a meghatalmazott csak bizonyos eljárás során vagy eljárási cselekmény vonatkozásában jogosult a képviseletre.
A meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat. ugyanakkor a meghatalmazott kézjegyével való ellátás igazolja, hogy tudomással bír a képviseleti jogosultságról.
Fontos kiemelni, hogy számos szervezet/szerv „saját” sablon – meghatalmazás -mintát kér kitöltve, mielőtt tehát megkezdenénk egy ilyen képviseleti tevékenységet, érdemes informálódni a megkeresni szándékozott szerv ilyen jellegű igényét.
Fontos azt is tudni, hogy jogszabály is meghatározhatja meghatalmazások formai és tartalmi követelményeit:
Példa erre a Ptk 3:95 §-a, amely a gazdasági társaságok létesítő okiratainak követelményeit határozza meg, az alábbiak szerint:
(1) A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.
Vagy ilyen példa az a meghatalmazás, amely akkor szükséges, ha a gazdasági társaság tagja a társaság legfőbb döntéshozó szervének üléséne venne részt (pl. taggyűlés)
Ptk: 3:110. § (1) A gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselő útján a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, egy tag egy képviselőt bízhat meg, egy képviselő több tagot is képviselhet. A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
Végül: mint korábban jeleztük, az általános, az eseti meghatalmazás és a megbízási szerződés szerinti ügyleti képviselet elhatárolása néha nehézséget okoz a cégek, magánszemélyek életében, s tipikus kérdés az ilyenkor, hogy megbízási szerződés esetén szükség van-e külön meghatalmazásra. A Ptk 6:274 §-ában foglaltak szerint, ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
Jelen cikkünkhöz egy „eseti”, azaz nem teljes jogkörű képviseletre alkalmazható, egyszerű meghatalmazást mellékelünk.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Meghatalmazás 2019
