Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében dr. Bogdány Beáta, az iLex partner-ügyvédje folytatja az előző cikkben bemutatni megkezdett munkáltatói kölcsön szabályainak leírását és tájákoztatást ad a munkáltató által nyújtható lakáscélú támogatásokról és lakáscélú kölcsönökről. A cikk mellékleteként 1 iratminta is letölthető: egy 2019. évi jogi szabályozásnak megfelelő munkáltatói tájékoztatás-minta munkáltatói lakáscélú kölcsön iránti kérelem elbírásásról
Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
A munkáltató kölcsönről előzőleg írott cikk folytatásaként kívánunk a munkáltató által nyújtható lakáscélú támogatásokról és a lakáscélú kölcsönről tájékoztatást adni. Elmondható, hogy mind a mai napig a munkavállalók jelentős részének van szüksége lakás vásárlásához, építéséhez, korszerűsítéshez, bővítéshez, meglévő hitele törlesztéshez kapcsolódó támogatásra.
A munkáltatók saját gazdasági döntéseik alapján önállóan határozzák meg, hogy a munkavállalóik részére milyen támogatási formában nyújtanak segítséget lakásigényük megvalósításával kapcsolatosan – akár lakáscélú támogatás, akár lakáscélú kölcsön útján.
A munkáltatók részéről az egyik legjelentősebb szempont, hogy ezen támogatást adómentesen nyújthatják-e vagy sem.
A szabályozás alapját a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) rendelkezései adják meg, azonban e körben az adómentes támogatások, illetve a vissza nem térítendő támogatások tekintetében a 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-től hatályon kívül helyezte az Szja tv.1. számú melléklete 2. pont 2.7., illetve a 9. pont 9.3. alpontjait.
Munkáltatói lakáscélú támogatás
Fentiekre tekintettel tehát a munkáltatóknak 2018. december 31-ig volt lehetőségük arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel adómentesen nyújtsanak lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatást, illetve egyéb típusú a lakhatás biztosítására vonatkozó adómentes támogatást (pl.: bérlet).
Ahogyan fentebb részleteztük a jogszabály módosítás következtében 2019. január 1. napjától a munkáltató munkavállalója javára adómentesen ilyen jogcímen nem nyújthat támogatást.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a korábbiak során – azaz 2019. január 1. napját megelőzően – nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával kapcsolatosan még a korábbi, azaz a 2018. december 31. napján hatályos szabályokat kell alkalmazni, mindebből az is következik, hogy az így nyújtott támogatások továbbra is adómentesek maradtak.
Fentiek alapján tehát megállapítható, hogy 2019. január 1. napjától a munkáltató nem tud a munkavállaló részére adómentesen munkáltatói lakáscélú támogatás nyújtani. Azonban abban az esetben, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a jövőben mégis kíván ezen a jogcímen támogatást nyújtani munkavállalójának, akkor ezen munkáltató által nyújtott „juttatás” bérjövedelemként viseli a közterheket.
Munkáltatói lakáscélú kölcsön
A másik támogatási „lehetőség” munkáltatói kölcsön nyújtása lakáscélra. Lényegét tekintve ez egy kölcsön, melyet a munkáltató a munkavállaló részére nyújthat kamattal vagy akár kamatmentesen. A korábbi szabályozás szerint a kamatkedvezmény utáni jövedelem adómentesnek számított, mely 2019. január 01. napjával megszűnt.
A hatályos szabályozás a munkáltató által az alkalmazottjának nyújtott, a jogszabály által elvárt kamatnál alacsonyabb, vagy akár kamatmentes kölcsönökre alkalmazható az adómentesség szabálya, amennyiben az ugyanazon alkalmazottnak nyújtott hitel összege – a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt – nem haladhatja meg a 10 millió forintot, továbbá azt a munkáltatónak hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján kell nyújtania – annak igazolásával, hogy az a munkavállaló saját lakása vásárlásához, lakásépítéséhez, építtetéséhez, lakásbővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta. (Szja. tv. 72. § (4) bek. f.) pontja)
A munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön, akár kedvező kamatozású, akár kamatmentes a jogszabály által meghatározott célokra használható fel, melyek az alábbiak:
– lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);
– lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;
– lakás korszerűsítése: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;
– lakás akadálymentesítése: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel megállapított, az Szja. tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában említett értékhatár megállapításához a 2019. január 1-jét követően nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.
dr. Bogdány Beáta ügyvéd
iLex Systems Zrt együttműködő partnere
Kapcsolódó iratminta:
– Tájékoztatás munkáltatói lakáscélú kölcsön iránti kérelem elbírálásról
