Menü Bezárás

Kit illet a „céges” honlap tulajdonjoga: a webfejlesztőt vagy a céget? A honlap-fejlesztési és felhasználási szerződés - Új letölthető iratminta

Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.

A 2019. szeptemberével kezdődő időszak nemcsak az iskola-kezdést jelenti, de azt is, hogy a 2 hónap nyári szabadság után ismét megkezdjük a közép-és kisvállalkozások, társasházak, gazdasági tanácsadók, startup-ok számára megnyitott iLex- iratminta-shop-ba újabb és újabb jogi iratminták feltöltését, az iLex partner-ügyvédei magyarázó cikkeivel ellátva. Mivel a GDPR kapcsán egyre inkább fókuszba kerülnek a személyes adatok tömegével napi szinten dolgozó web-áruházak, webes („céges”) honlapok, egyre inkább foglalkoztatja az is az ilyen honlapok fejlesztését végző és megrendelők körét, hogy ki is a valóságos tulajdonosa ezeknek a weblapoknak, ki lesz a felelős pl. egy fejlesztési hibából eredő szankció, bírság teljesítésért? Ehhez mindenek előtt azt a kötelmi jogviszonyt kell alaposan megvizsgálni, ami a weblap fejlesztése során létrejön a szerződő felek között.

A szerzői jogra vonatkozó rendelkezésekről

A szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseket az 1999. évi LXXVI. tv. (továbbiakban: Szerzői Jogi Törvény)tartalmazza, az V. fejezet foglalkozik kifejezetten a felhasználási szerződés általános kérdéseivel, majd a törvény második részében az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések találhatók meg (pl. számítógépes programalkotás, adatbázis, reklámozás céljára megrendelt mű, filmalkotások és más audiovizuális művek, műszaki létesítmények tervei stb.).

Fontos tudnivaló, ha egy kkv saját honlapot fejleszt, hogy a fejlesztési szerződés egyik kiemelt kérdése az lesz, hogy szerzői jogok szempontjából a honlap forráskódja kit illet a jövőben: a honlap fejlesztőjét vagy a kk-t, s ha ez utóbbit, milyen díjazás fejében?

(Ha figyelmesen megnézzük a vállalkozási website-okat, rengeteg esetben látjuk azt, hogy a copyright jogosultként nem a honlapot üzemeltető cég, hanem egy marketing- vagy szoftverfejlesztő cég neve és a honlap fejlesztésének az éve kerül feltüntetésre.)

Hogyan lehetséges ez, hogy miközben – e-kereskedelem esetén pl. a dinamikus tartalom miatt kifejezetten – jelentős díjazás kifizetése után készítjük el saját céges honapunk, mégsem mi rendelkezünk korlátlanul vagy kizárólagosan felette?

Az indokolás a szerzői jogi törvény szabályai között keresendő.

Szerzői jogi törvény a weboldalakról

A Szerzői Jogi Törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.

Ilyen alkotásnak minősül különösen az 1 §(2) bekezdés c.) pontjában foglalt számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.

Mivel a webes alkalmazások ilyen jellegű szoftveres, szerzői jog alá tartozó alkotásként fogalmazhatóak meg, a honlap fejlesztőjét, mint szerzőt szerzői jogszabályi rendelkezések védik.

Ezek a következők:a Szerzői Jogi Törvény  9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. Ezek közül a szerzői személyhez fűződő jogok nem is ruházhatók át (lásd az cikk elején említett copyright jelet), jó hír viszont, hogy vállalkozások esetén alkalmazható az Szerzői Jogi Törvény azon rendelkezése, amely szerint a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatókés ilyen esetben a jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

Hogyan alkalmazzuk ezt a szabályt a honlap-fejlesztővel történő szerződés-kötéskor?

 Nézzük a különböző eseteket, aszerint, hogy kifejleszti a részünkre a honlapot!

  1. eset:ha saját munkavállalónk fejleszti a céges honlapunkat és őt kifejezetten ilyen szoftverfejlesztői munkára vettük fel, azaz írásban rögzített munkaköri feladatai között konkrétan szerepel a kkv honlapjának fejlesztése: ekkor a honlap fejlesztését követően, annak a munkavállaló által történő átadásával, ránk (munkáltató vállalkozás) átszállnak a fent említett szerzői vagyoni jogok, a jogszabály erejénél fogva (eltérő megállapodás hiányában).
  2. eset:nem munkaköri kötelezettsége a munkavállalónak a honlapunk fejlesztése, ekkor a honlap átadásával nem szerezzük meg automatikusan, a törvény erejénél fogva a vagyoni jogokat, a fejlesztés megkezdése előtt tehát feltétlenül állapodjunk meg! Írásban!
  3. eset:külső fejlesztő-, marketing cég végzi a honlapunk fejlesztését – itt a szerzői vagyoni jogok megszerzéséhez mindenképpen írásbeli szerződésre lesz szükség (lásd mai cikk melléklete: letölthető honlap-fejlesztési szerződés) Csak ismétlésképpen: az Szjt. az V. fejezetében rendelkezik a felhasználási szerződések általános szabályairól, a 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a felhasználási szerződések alapján a honlap-fejlesztő szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a kkv, mint felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem kógensek, azaz a felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Az Szjt 43 § (1) bekezdésében foglaltak szerinta felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot és a honlapot felhasználó kkv a honlap – felhasználási engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át és csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. Mi itt a megoldás tehát? A szerzői vagyoni jogoknak a honlap fejlesztésére megrendelést adó kkv részére történő átadása. Hogyan? Mivel a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre – felhasználási tartalmú szerződéses rendelkezéssel.

Letölthető iratminta: honlapfejlesztési és felhasználási szerződés 2019