Tisztelt Kollégák! Kedves Partnereink!
Bő másfél évtizede kézenfekvő felütés, hogy a digitalizáció – mint az egyik vezető, globális megatrend – a társadalom valamennyi alrendszerét markánsan átalakítja, újraszervezi. Nem véletlen, hogy az itt felszínre törő innovációk nagy részét is adiszruptív jelzővel szokták illetni. Más működési mechanizmusok, más törvényszerűségek, más rutinok, más tudások és képességek kellenek ahhoz, hogy a digitális ökoszisztémában érvényesüljünk. A jogi terület sem kivétel. A digitalizáció azáltal támogatja a jogbiztonságot, hogy mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás egyszerűbbé válik: alkotmányossági és kodifikációs követelményeket is tartalmazó, megfelelően paraméterezhető tudásbázisra épülő informatikai felületek segítségével a kodifikátor tevékenysége technikailag egyszerűsödik és rövidül, a jogalkalmazó keresőszavak és algoritmusok segítségével olyan találati halmazt kap, mellyel érdemben alapozhatja érvelését, s így mindezekkel párhuzamosan több idő marad a tényleges tartalmi kérdések vizsgálatára. Bármennyire is furcsán hangzik, a jogi munkák jogi-szakmai megalapozottsága válik ezáltal erősebbé, hiszen komplex ügyek válhatnak egyszerűvé, döntések formálódnak kézenfekvővé. Könnyebbé válik a dereguláció is, így a jogrendszer tisztul, átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá válik.A digitalizáció (és a virtualitás) magával hozza új jogintézmények megjelenését is, melyek naprakész követése alapértelmezés digitális környezetben, és talán már máshol nem is elképzelhető. Nem utolsó sorban a digitalizáció akcelerációt is okoz, melyet hagyományos jogászi rutinokkal nem lehet tartani. Nem csupán az
új jogszabályok mennyiségének, hanem azok változása dinamikájának figyelemmel kísérése is feltételez mesterségesintelligencián alapuló (információ)rendszereket, és erre épülő alkalmazásokat. Az OBH már tíz éve stratégiai céljai eszközeként nevesítette a digitalizációt, és ennek megfelelő fejlesztéseket is látunk. Létrejött az országos szintű távmeghallgatás és tárgyalótermi kép- és hangrögzítés (Via Video), az Ítélkezést Támogató Rendszer (ÍTR), az Ügyfél Iratbetekintő Rendszer (ÜIR), a Lajstromirodai Iratbetekintő Rendszer (LIR), valamint az E-per rendszer, mely az
elektronikus kapcsolattartást teszi lehetővé (papír alapú beadványok helyett). A gépek és szoftvereik fejlődése azonban csak az egyik pillére a sikeres mesterséges intelligencián alapuló működésnek, az emberek fejlesztése legalább ennyire fontos. Ma már a legtöbb hivatásrend meg tudja fogalmazni, hogy milyen digitális kompetencia-összetevőt javasol ahhoz, hogy a hivatást űzők sikerrel alkalmazzák a szükséges technológiákat. E kompetenciakeretek (pl. DigComp 2.1, DigCompEdu, Entrecomp,
Közigazgatási referenciakeret stb.) ráadásul időközönként frissülnek, hiszen a fejlődés folyamatos. A versenyképesség kulcsa a naprakészség, melyet e hírlevél is nagyban szolgál. Az iratmintak.hu aktuális hírleveléhez jó olvasást kívánok!
Dr. habil. Budai Balázs PhD., tanszékvezető, egyetemi docens
