Letölthető iratminta: Elállási nyilatkozat – minta 2021 (link itt)
A cikkhez mellékelt iratminta olyan nyilatkozatot tartalmaz, melyben az egyik fél a hatályba lépett szerződéstől eláll és ezzel egyidejűleg a bánatpénz megfizetésére vállalt kötelezettségét teljesíti. A cikk fenti témában nyújt tájékoztatást.
A bánatpénzre vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza a szerződés egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetése (elállás) körében.
A Ptk. értelmében a felek az elállás jogát meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) fizetése ellenében kiköthetik. Elállási jog illetheti meg a felet jogszabály alapján vagy a szerződő felek megállapodása értelmében, mely utóbbi esetben az elállási jogát gyakorló fél bánatpénz megfizetésére kötelezheti magát. Ebből az következik, hogy a bánatpénz fizetése elállási jog gyakorlása során nem automatikus, kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha azt a felek már a szerződésben kifejezetten kikötötték és értelemszerűen annak mértékét is meghatározták.
A Ptk.-ban szabályozott alapelvekből (egyenértékűség, joggal való visszaélés tilalma stb.) is ered annak elvárhatósága, hogy az elállási jogot gyakorló fél ne élhessen ezen jogával „következmények” nélkül szerződő partnerének kárára. Jogos igény – egyben az egyenértékűség elvéből fakad –, hogy az elállási joggal élni kívánó fél szerződő partnerének az elállásból és így a szerződés meghiúsulásából eredő kárait enyhítse.
Elmondható, hogy a bánatpénz kárátalány jellegű, figyelemmel arra, hogy a kikötött bánatpénz abban az esetben is jár az elállást elszenvedő félnek, ha nála kimutatható kár nem keletkezett vagy keletkezett ugyan, de annak mértéke nincs egyensúlyban a kikötött bánatpénz összegével.
A Ptk. szerződésszegés (késedelem, hibás teljesítés) esetére lehetőséget ad a szerződésszegést elszenvedő félnek a szerződéstől való elállásra. Ebben az esetben azonban – figyelemmel arra, hogy az elállási jog gyakorlását a szerződő fél szerződésszegő magatartása indokolja – bánatpénz nem követelhető.
A Ptk. lehetővé teszi, hogy a túlzott mértékű bánatpénzt a bíróság mérsékelje.
Annak eldöntése azonban, hogy a kikötött bánatpénz túlzott mértékűnek minősül-e, a konkrét eset valamennyi körülményének mérlegelésével lehetséges.
Eltúlzott mértékűnek tekintendő a kikötött bánatpénz, ha annak mértéke meghaladja a szerződő partnernek a szerződés teljesítése esetén várható – összegszerűen kifejezhető – vagyoni előnyét.
Megfelelő mértékű lehet azonban a kikötött bánatpénz, ha a szerződés meghiúsulása esetén az elállást elszenvedő szerződő félnek a szerződés értékét meghaladó kára keletkezik (tényleges vagyoni kár, elmaradt haszon, nem vagyoni kár, többletköltségek, a szerződés meghiúsulása okán harmadik fél felé keletkezett kötelezettség teljesítése stb.).
A jelen cikk mellékletét képező iratminta az elállási jogát gyakorló szerződő fél nyilatkozatát tartalmazza.
iLex Systems Zrt.
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
dr. Viktor Éva ügyvéd
