Letölthető iratminta: Átadás-átvételi jegyzőkönyv – minta 2021 (link itt)
A cikkhez mellékelt iratminta egy olyan jegyzőkönyvet tartalmaz, amely a leltárfelelősséget megalapozva, a munkáltató raktárkészlete átadás-átvételi eljárásának dokumentálására szolgál. Az ügyvédi cikk a fenti témában nyújt rövid tájékoztatást.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 182-188. § rendelkezik a leltárfelelősséggel összefüggő egyes kérdésekről.
A leltárfelelősséget az Mt. a munkavállaló megőrzési felelősségének rendelkezései után tárgyalja.
Megjegyzendő azonban, hogy a leltárfelelősség a hatályos bírói gyakorlat szerint nem a megőrzési felelősség speciális esete, hanem önálló felelősségi alakzat.
A leltárhiányhoz kapcsolódó felelősség több együttes feltétel fennállása esetén érvényesíthető. Amennyiben bármely törvényes feltétel hiányzik, úgy leltárhiány megtérítésére a munkavállalót kötelezni nem lehet.
Elsődleges feltétel a leltárfelelősség megállapítása során az erre irányuló megállapodás megkötése a Munkáltató és Munkavállaló/Munkavállalók között, illetve annak követelménye, hogy az érintett Munkavállaló/Munkavállalók legalább a leltári időszak felében az adott munkahelyen dolgozzon/ dolgozzanak.
Ezen túlmenően a leltári készlet – lehetőség szerint írásba foglalt jegyzőkönyv alapján – átadás-átvétele szükséges.
Amennyiben leltárhiány merül fel, úgy azt megállapítani a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kell.
Előfordulhat olyan eset, hogy magát a leltári készletet olyan munkavállaló is kezeli, aki leltárhiányért nem felelős, ehhez azonban szükséges a leltárhiányért felelős munkavállaló írásbeli hozzájárulása.
A leltáridőszakot a törvény a gyakorlattal összhangban két egymást követő leltározás közötti tartamban határozza meg.
A leltárhiány fogalmát az Mt. 183. § (1) bek. rendezi, ennek értelmében leltárhiánynak minősül az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (továbbiakban: leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiány. Az Mt. 185. § (1) bek. alapján a munkáltató jogosult megállapítani azon anyagok, áruk körét, melyek után forgalmazási veszteség számolható el, továbbá szintén a munkáltató jogosult a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét is meghatározni.
iLex Systems Zrt.
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
2021.
