Letölthető iratminta: Felhívás jóhírnév megsértésének orvoslására-minta 2020 (link itt)
A cikkhez mellékelt iratmintában a sérelmet szenvedett cég egy weboldalon megjelent közleménnyel kapcsolatban felhívással fordul a jogsértést elkövetőhöz, hivatkozva arra, hogy a közlemény a gazdasági társaságról olyan valótlan tényállításokat tartalmaz, amelyek a társaság hírnevét és üzleti hitelét jelentős mértékben sértik. Az ügyvédi cikk tájékoztat jóhírnév megsértése esetén igénybe vehető jogi eszközökről.
Ahogyan előző cikkünkben kifejtettük az elektronikus sajtó térnyerése következtében az információáramlás egyre gyorsabbá vált és egyre szélesebb tömegeket ér el. Az elektronikus médián túl általánosságban is igaz ez az internet napi szintű használatának elterjedésére.
Az internet popularizálódása magával hozta a szélesebb körű és szabadabb véleménynyilvánítást – különös tekintettel a számos közösségi oldalra –, melynek gyakran semmi nem szab gátat.
Ennek következtében számos cég találkozhatott olyan esettel, amikor akár elégedetlen ügyfele vagy versenytársa, esetleg olyan személy, aki a céggel közvetlen kapcsolatba sosem került, csupán hallomások útján „önjelölt igazságosztóként” eljárva kinyilvánítja véleményét különböző internetes portálokon.
Ezek a véleménynyilvánítások gyakran minden alapot nélkülöző tényeket tartalmaznak, mellyel akarva, akaratlanul a cég üzleti hitelét rontják.
Előző cikkünkben kifejtettük, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárást önmagában megalapozza az körülmény, ha valamely személyről a médiatartalom valótlan tényt közöl, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
Ezzel szemben, amennyiben a valótlan tény egyben személyiségi jogot (jóhírnév) is sért, úgy Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) a jogvédelem érdekében az alábbi szankciókat szabályozza:
A.) Felróhatóságtól független szankciók:
– jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása;
– jogsértés abbahagyása és jogsértő eltiltása a további jogsértéstől;
– megfelelő elégtétel nyújtása és ehhez megfelelő nyilvánosság biztosítása;
– jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése.
B.) Sérelemdíj:
A Ptk. rendelkezései szerint a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges, elegendő azt igazolni, hogy a személyt személyiségi jogában megsértették.
C.) Kártérítés:
A jogsértést elszenvedett személy kérheti peres eljárásban tényleges kárainak megtérítését, melyre a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai érvényesek. Ebben az esetben a károsultnak nemcsak jogsértés tényét kell bizonyítani, hanem a károkozó magatartás jogellenességét, a felróhatóságot, a bekövetkezett tényleges kárt és az okozati összefüggést a jogellenes magatartás és a bekövetkezett kár között.
A jelen cikk mellékletét képező iratminta peren kívüli jogérvényesítés. Abban az esetben, amennyiben a jogsértő a felhívás ellenére sem hagy fel a jogsértéssel, illetve azzal valóban kárt okozott, úgy – a körülmények mérlegelése mellett – indokolt lehet bírósági eljárás (sérelemdíj vagy kártérítés iránt) kezdeményezése.
iLex Systems Zrt.
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
dr. Viktor Éva ügyvéd
