I. A társaság legfőbb szervének döntéshozatali eljárása
A hatályon kívül helyezett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 19. § (3) bek. úgy rendelkezett, hogy a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozó rendelkezéseknél határozta meg.
A 2013. évi V. törvény (Ptk.) már a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezéseknél (3:109. §) megjelöli a legfőbb szerv feladatait és hatáskörét, nem utolsósorban e helyütt határozza meg, hogy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása.
Mind a hatályon kívül helyezett Gt., mind pedig a Ptk. lehetőséget ad a döntéshozó szervnek ülés tartása nélküli döntéshozatalra – írásbeli szavazással.
Míg a Gt. ülés tartása nélkül akkor engedte a társaságnak, hogy létesítő okiratában írásbeli szavazást írjon elő, ha az adott ügyben a törvény másként nem rendelkezik, addig a Ptk. általános szabályként teszi lehetővé az ülés tartása nélküli határozat hozatalt.
A döntéshozatali eljárásban határozathozatal akár ülés tartásával, akár írásbeli szavazással történik a szavazás érvényességének megállapítása, illetve az egyes döntésekhez szükséges szavazati arányok nem különböznek.
A Ptk. főszabály szerint a határozathozatalhoz egyszerű többséget ír elő (3:19. § (3) bek.). A tagok a létesítő okiratban ezen főszabálytól eltérhetnek mégpedig akként, hogy bizonyos döntésekhez minősített többséget vagy egyhangúságot írhatnak elő. Ugyanezen jogszabályhely kiköti azonban, hogy ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, akkor a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb arányt előíró rendelkezése semmis. Továbbá a jogszabályhely kiköti azt is, hogy ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
Megjegyezni kívánjuk, hogy természetéből adódóan az egyszemélyes társaságnál – ahol a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy egyedüli tag gyakorolja – a döntéshozatal nyilvánvalóan ülés tartása nélkül történik. Ezen esetben az alapító vagy egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá (Ptk. 3:109. § (4)).
II. A számviteli törvény szerinti beszámoló
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 154. §-a értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni, mely kötelezettség vonatkozik a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére is.
A beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozóan szabályozást a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 29.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet tartalmaz.
A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló elektronikus példányát kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a Céginformációs Szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján.
Ezen eljárási rend betartásával a társaság eleget tesz a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének.
Az így benyújtott elektronikus űrlapot a Céginformációs Szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé.
Az Szt. rendelkezései alapján az éves, (mikrogazdálkodói) egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell közzétenni. A gazdasági társaságok jelentős részénél az üzleti év megegyezik a naptári évvel, így ez az időpont adott év május 31. napját jelenti.
Kapcsolódó nyomtatvány:
Mérlegmegállapító taggyűlési jegyzőkönyv
