Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a kkv-k, egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok stb. számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők/ügyvédek foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon online, 1 órán belül digitálisan elérhetők az iLexnek a szakmai cikkeket és iratmintákat szerkesztő, partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
Ismét egy, a kkv-k és magánszemélyek körében is ismertebb típusú szerződés a mai iratminta-cikkünk témája: ez pedig a fuvarozási szerződés.
A fuvarozási szerződést a vállalkozási típusú szerződések között találhatjuk. A Ptk. a Hatodik Könyv, Harmadik Részében, a vállalkozási típusú szerződéseket tárgyaló XV. Cím XXXVIII. fejezetében rögzíti a rá vonatkozó szabályokat. A fuvarozási szerződés háttérszabályaként a vállalkozási szerződés szabályait alkalmazzuk.
Fuvarozási szerződésben a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles.
A feladót választási jog illeti meg, amely alapján a küldemény átvételének igazolásaként fuvarlevelet vagy átvételi elismervényt kérhet a fuvarozótól. A Ptk. tartalmazza a fuvarlevél minimális tartalmi és formai követelményeit: átvételének helyét és időpontját; a feladó, a címzett és a fuvarozó nevét és címét; a kiszolgáltatás helyét; a küldemény megnevezését, csomagolási módját, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét.
A fuvarlevélben foglaltakat ellenkező bizonyításig a igaznak kell elfogadni. Tekintve azonban, hogy a fuvarlevél kiállítása a feladó opcionális joga, így annak elmaradása a fuvarozási szerződés érvényességét nem érinti.
A Ptk. alapján a feladó kötelezettsége az olyan csomagolás, amely által a küldemény sem mások személyét, sem vagyontárgyait nem veszélyezteti. Fontos, hogy a feladó a küldemény kezeléséhez szükséges információt a csomagon vagy a küldeményen feltüntesse, illetve minden szükséges okiratot, pld. vámkezeléshez szükséges iratokat a fuvarozó számára átadjon. Ezek hiányában a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja, illetve ha mindez csak az átvételt követően jutott tudomására, úgy megtagadhatja a továbbítást, biztosítékot kérhet a feladótól vagy bizonyos esetben akár fel is mondhatja a szerződést.
Abban az esetben, ha a küldemény veszélyes áru, a feladót tájékoztatási kötelezettség terheli a veszélyesség megjelölése és a veszély elkerüléséhez szükséges információk tekintetében.
A fuvarozót terhelő kötelezettség a fuvareszköz megfelelő helyen és időben történő kiállítása, valamint a fuvarozás késedelem nélküli megkezdése. Fontos kiemelnünk, hogy a küldemény berakása a feladó kötelezettsége, míg abban az esetben, ha címzett nem rakja ki a küldeményt, a kirakást a fuvarozó a feladó költségére végzi el. A feladó egészen addig elállhat a fuvarozási szerződéstől, amíg a fuvarozást meg nem kezdték.
Fuvarozási akadály felmerülése esetén a fuvarozót tájékoztatási és utasításkérési kötelezettség terheli a feladó irányába.” A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét köteles megfizetni, ha azok meg nem fizetésével gazdagodnék, vagy ha a fuvarozó bizonyítja, hogy az akadályt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. [Ptk. 6:263. §]
A feladót a küldeménnyel való rendelkezési jog egészen addig megilleti, amíg a küldeményt kiszolgáltatták vagy a címzett a küldeménnyel nem rendelkezik. A feladó fuvarozást megkezdését követően tett rendelkezésének teljesítését a fuvarozó biztosíték adásához kötheti, ennek hiányában a továbbiakban a fuvarozót illeti meg a küldemény feletti rendelkezési jog, amely alapján akár értékesítheti vagy fel is használhatja azt, a feladó értesítése mellett.
A küldemény megérkezéséről a fuvarozó késedelem nélkül köteles értesíteni a címzettet, akit ettől fogva megillet a küldemény feletti rendelkezési jog.
A fuvarozó fuvardíja a fuvarlevélbe bejegyzett adatok alapján állapítható meg, azonban a küldemény teljes vagy részleges elvesztése vagy megsemmisülése esetén a fuvarozó fuvardíjra nem tarthat igényt, tekintve, hogy a fuvarozás során a küldemény kizárólag a fuvarozó hatalma alatt állt, az ő felelőssége a küldemény károsodástól való megóvása. Kivételt képez, ha bizonyítani tudja, „hogy a küldemény elveszését vagy megsemmisülését ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa”. [Ptk. 6:266. §]
A fuvarozót a fuvarozás során birtokába került dolgokon zálogjog illeti meg a fuvardíja és egyéb költségei biztosítása, továbbá a feladóval szembeni, más fuvarozási szerződésből származó lejárt és nem vitatott követelése érdekében.
Érdemes megjegyezni, hogy „a fuvarozó felelősségét kizáró vagy korlátozó kikötés akkor is semmis, ha az a fuvarozó által súlyos gondatlansággal okozott károkra vonatkozik.” [Ptk. 6:268. §] A küldemény a fuvarozási határidő lejártától számított harmincadik napon elveszettnek minősül, ekkor a feladó élhet a fuvarozóval szemben fennálló kártérítési igényével. Ha azonban a kártérítés megfizetése után a küldemény mégis előkerül, a fuvarozó köteles értesíteni a feladót, aki jogosult élni a küldemény feletti rendelkezési jogával.
A Ptk. 6:269. §-a alapján a” feladó a fuvarozóval szemben felelős azért a kárért, amely a nem megfelelő vagy hiányzó csomagolásból, a küldeménnyel kapcsolatos adatok, információk és okmányok hiányából, hiányosságából vagy pontatlanságából származott.”
Szükséges kiemelnünk, hogy az általános, ötéves elévülési határidővel ellentétben, fuvarozási szerződés esetén az igények – a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével – egy év alatt elévülnek, amelynek „kezdő időpontja a küldemény címzettnek történő kiszolgáltatásának időpontja vagy az az időpont, amikor a küldeményt a címzettnek ki kellett volna szolgáltatni.” Amennyiben azonban szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta a kárt a fuvarozó, az egy éves rövidített határidő alkalmazása nem indokolt. [Ptk. 6:270. §]
Ez a jóval rövidebb elévülési idő, nagyobb odafigyelést és gyorsabb igényérvényesítést kíván a feladó részéről, de akár a fuvarozó bizonyítási képességét is növelheti, hiszen rövid határidőn belül kell a felmerült feladói igényeket felülvizsgálni, nem több éves távlatból eljárva.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Fuvarozási szerződés 2019
