Menü Bezárás

A nem munkaviszonyban végzett szoftverfejlesztésnél alkalmazható szerződés

Letölthető iratminta: Nem munkaviszonyban végzett szoftverfejlesztési szerződés 2019 (a link itt)

A csatolt szoftverfejlesztési iratmintát olyan fejlesztők részére szerkesztettük, akik a megrendelő vállalattal nem állnak munkaviszonyban, ugyanis a szerzői jogi törvény ezeket a szoftverfejlesztéseket a Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű című fejezetében másként szabályozza és az itt alkalmazandó előírásokról a következő cikkünkben írunk. Itt tehát olyan kkv-k számára nyújtunk segítséget, amelyek webapplikációkat, szoftvereket stb, fejlesztenek, a szerzői jog rendelkezéseit alkalmazva a megrendelővel létesített jogviszonyra.

Mai cikkünkben a szerzői jog területén kalauzoljuk el az érdeklődőket, azon belül is a szoftverfejlesztési szerződésről írunk bővebben. A szerzői jog, valamint a szellemi alkotások jogszerű felhasználásához kötődő egyes szerződéstípusok kiemelt szerepet játszhatnak a kis- és középvállalkozások napi üzletmenetében. Gondolhatunk itt egy külső szoftverfejlesztő cég általi web-applikációra, vagy akár csak egy mindenki számára kifejlesztett, open alkalmazás letöltésére.

Fontos kiemelnünk, hogy a mellékelt iratminta nem a vállalattal munkaviszonyban álló szoftverfejleszőre alkalmazandó, rá ugyanis az Szjt. Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű című fejezetében foglaltak az irányadóak.

A szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)tartalmazza, kifejezetten a felhasználási szerződésekkel az V. fejezet foglalkozik, illetve az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezéseket (számítógépes programalkotás, adatbázis, reklámozás céljára megrendelt mű, filmalkotások és más audiovizuális művek, stb.) a törvény Második részében találjuk.

A felhasználási szerződéseket az Szjt. 45.§ (1) bekezdése alapján írásba kell foglalni, az esetek túlnyomó többségében nem a szellemi alkotást felhasználni szándékozó vállalkozás feladata lesz, hogy felhasználási szerződést szerkesszen, ilyen szerződésmintát a szerzői jog jogosultja fog a részére küldeni. Ettől függetlenül fontosnak tartjuk a felhasználói ismeretek bővítését e témakörben annak érdekében, hogy a felhasználót támogató jogszabályi rendelkezéseket helyesen tudja alkalmazni.

Az Szjt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a felhasználási szerződések alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

Fontos kiemelnünk, hogy a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja, azonban, ha a szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot, engedély nélkül csak a jogszerző használhatja fel a művet. A szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték – azaz a kizárólagos felhasználási engedély teljes mértékben korlátozza mind a harmadik személyeket, mind magát a szerzőt a szellemi alkotás további hasznosításában.

Lényeges szabály, hogy a felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.

Főszabály szerint az engedély kizárólag a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik – tehát, ha nem találunk a szerződés-tervezetben a felhasználás mértékére/módjára vonatkozó részletes leírást, ez nem azt jelenti, hogy bármit megtehetünk a felhasználni kívánt művel (szellemi alkotással) – ennek éppen az ellentéte az igaz – a felhasználási jogunk a törvényi minimumra korlátozódik.

Nem adható a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználásra engedély a felhasználási szerződésben, mert ez a kikötés a jogszabály erejénél fogva semmisnek tekintendő.

Nagyon fontos szabály, hogy az Szjt. 46. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a felhasználó a szerződésben megszerzett felhasználási engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte!

Jó tudni azt is, hogy ha a vállalkozásunk jogutóddal megszűnik vagy abból szervezeti egység válik ki, akkor a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül is át fog szállni a jogutód szervezetre.

Az Szjt. 54. §-a alapján a felhasználási szerződés a jövőre nézve szűnik meg, akár a szerződésben megállapított idő elteltével, akár a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelt.

iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió