Felelősség a környezetért

Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében, a környezetért való felelősség átfogó, több jogágra is kiterjedő szabályait ismerteti dr. Gellérthegyi István ügyvéd, az iLex stratégiai ügyvédi vezető partnere. 

Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.huoldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.

Napjainkban egyre inkább erősödik, a környezet védelme iránti igény. Hazánkban az Európai Unió szabályait követő szabályozás van hatályban a környezet védelmére. Ezek közül kiemelkedik, a felelősségre vonatkozó szabályozás. Ezen szabályozás rendkívül komplex, és adott esetben párhuzamosan működnek a polgárjogi, büntetőjogi, szabálysértési és közigazgatási felelősség szabályai. Az alap a környezetvédelem általános szabályairól szóló –többször módosított – 1995. évi LIII. törvény. Erre épül fel az egyes környezeti elemeket védő jogszabályok rendszere, törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek.

1995. évi LIII. törvény részletesen szabályozza a környezetért való felelősséget. A törvény szerint a legfontosabb szabályok a következők:

1. A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

2. A környezethasználó köteles:

a) környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni;
b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni;
c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását;
d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani;
e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.

3. Az a) illetve e)pontjában foglaltak elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság akár korlátozhatja vagy fel is függesztheti a tevékenységet a veszélyeztető vagy károsító tevékenység megszüntetéséig. 

4. Ha a megelőző és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.

5. A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető. A környezethasználó a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint környezetvédelmi céltartalékot képezhet a jövőben valószínűleg vagy bizonyosan felmerülő környezetvédelmi kötelezettségeire.

Nagy felelősség terheli az ingatlan tulajdonosát, birtokosát vagy azt bármilyen jogcímen  használót is. A legfontosabb szabályok a következők:

1. A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség – az ellenkező bizonyításáig – annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták. 

2. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. 

3. A fenti bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.

Különös szabályok vonatkoznak a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire. A legfontosabb szabályok a következők:

1. Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges.

2. A gazdasági társaság és egyéni cég azon tagjai (részvényesei), valamint vezető tisztségviselői, akik olyan határozatot (intézkedést) hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy annak végrehajtásával a társaság környezetkárosodást okoz, a társaság megszűnése esetén korlátlanul és egyetemlegesen felelneka társaságot terhelő, a társaság által nem teljesített helyreállítási és kártérítési kötelezettségekért. Mentesül a felelősség alól a gazdasági társaság és egyéni cég azon tagja (részvényese), illetve vezető tisztségviselője, aki a határozat (intézkedés) meghozatalában nem vett részt, a határozat ellen szavazott, illetve az intézkedéssel szemben tiltakozott.

3. A gazdasági társaság és egyéni cég azon vezető tisztségviselője, akit a fenti bekezdés szerinti kötelezettség terhel, kötelezettsége teljesítéséig nem lehet olyan gazdasági társaság és egyéni cég vezető tisztségviselője, mely a tevékenységét környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerinti engedély birtokában végezheti.

Egyes felelősségi típusok

1. A környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás

a) fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, illetve természeti katasztrófa;
b) kötelezést tartalmazó, véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági határozat végrehajtásának közvetlen következménye.

2. A környezethasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírtak szerint eljárni.

3. Véglegesen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság – a kizárólag a vizeket érintő környezetkárosodás esetén a vízvédelmi hatóság – a helyreállítási intézkedés megtételére kötelező határozatában elidegenítési és terhelési tilalmatrendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett személy azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek előreláthatólag finanszírozandó összegére kellő fedezetet nyújtanak.

Kártérítési felelősség 

1. A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

2. Ha a károsult a fenti bekezdés szerinti kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben – a károsult erre vonatkozó és az elévülési időn belül tett nyilatkozata alapján – a miniszter a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára az igényt érvényesítheti. 

Környezetvédelmi birság

1. Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve akörnyezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához – így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez – igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

2. A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni.

3. A bírságoknak számos fajtája létezik. Ilyenek a levegővédelmi, vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi, természetvédelmi előírások megszegése esetén kiszabható bírságok. Jelentős összegű bírságra számíthat az a személy vagy szervezet is, aki/amelyik engedélyhez kötött tevékenységet az arra előírt engedély nélkül kezd meg.

Büntetőjogi felelősség

A környezet károsítót meghatározott esetekben, büntetőjogi felelősség is terheli. Ezen tényállások a következők:

Környezetkárosítás 

1. Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon

a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,

bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Természetkárosítás

Aki

a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló vonatkozó Európai Uniós szabályozás hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét

jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

További fontos büntetőjogi törvényi tényállások:

• Állatkínzás
• Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
• Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés
• Radioaktív anyaggal visszaélés

Az előzőekből megállapítható, hogy a környezethasználót rendkívül nagy felelősség terheli, amely nemcsak erkölcsi, hanem jogi felelősség is.

A kiszabható bírság összegének felső határa nincs. Az igazodik a szabályszegés súlyához, a veszélyeztetés vagy károsodás mértékéhez.

A hatósági határozatban előírt kötelezettség megszegése esetén a felelőssel szemben eljárási bírság is kiszabható. Ennek összege 10 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig terjedhet és ismételhető.

Ezen felül a keletkezett kárt, illetve a kár elhárításával kapcsolatban felmerült költségeket is meg kell térítenie az okozónak. A kártérítés lehet 10.000.000 vagy 100.000.000 Ft. is, de sor került már 100.000.000.000 Ft kártérítési összeg megállapítására is.

Dr. Gellérthegyi István PhD
egyetemi docens, ügyvéd
stratégiai vezető ügyvéd partner
iLex Systems Zrt.