Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében, a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások (Cafeteria) munkáltatókra vonatkozó 2019. évi szabályait ismerteti dr. Viktor Éva ügyvéd, az iLex Társasházi és Ingatlan Jogi Divízió együttműködő partnere.
Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.huoldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
A cafetéria kertében nyújtható juttatások tekintetében továbbra is a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) 70. §-ban szabályozza a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, míg a 71. §-ban kerülnek meghatározásra a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok, valamint az ezek tekintetében teljesítendő adófizetési kötelezettségek.
A jogszabály értelmében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni.
A kifizetőt terhelő adóalap meghatározásánál a béren kívüli juttatások esetében 2019. január 01. napjától már nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, míg az egyes meghatározott juttatások esetében továbbra is a juttatás értékének 1,18-szorosa lesz a fizetendő közteher alapja.
Cafetéria esetében a közterhek az alábbiak szerint alakulnak:
- Béren kívüli juttatások esetében 15% szja-t és 19,5% szociális hozzájárulást
- Egyes meghatározott juttatások után 15% szja-t és 19,5% egészségügyi hozzájárulást
köteles fizetni az adóalany.
Fentiek értelmében a béren kívüli juttatások összes közterhe 34,5%, míg az egyes meghatározott juttatások közterhe – figyelemmel a továbbra is alkalmazandó 1,18-as szorzóra – 40,71% mértékű.
Talán az egyik legfontosabb változás a béren kívüli juttatások tekintetében, hogy a jogalkotó kivette a béren kívüli juttatások köréből a munkavállalónak juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeg meg nem haladó részét (mely korábban legfeljebb évi 100.000.-Ft volt).
Fentiekre is tekintettel a munkáltatók 2019. január 01. napjától a béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteher fizetés mellett kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira nyújthat támogatást az alábbiak szerint:
a)szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
b)vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
c)szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.
A Széchenyi Pihenőkártya vonatkozásában az adminisztráció is változni fog, melynek következtében a munkáltatók nem igényelhetnek a dolgozóknak közvetlenül SZÉP kártyát, hanem a munkavállalónak alszámlánként fizetési számlát kell nyitni a pénzforgalmi szolgáltató kibocsátónál. A továbbiakban már nem lesz lehetőség az alszámlákra utalt összegek felhasználása során az átcsoportosításra, az egyes alszámlákon lévő összegeket csak az alszámlának megfelelően lehet felhasználni.
A munkáltatóknak ezen juttatásokat közvetlenül a munkavállalók SZÉP kártyás számláira kell utalni. Ilyen pénzforgalmi számlaszám hiányában a SZÉP kártyás juttatást a munkáltató nem tudja a munkavállaló részére nyújtani.
Az Szja törvény szerint 2019. január 01. napjától az alábbi juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak:
- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az internet protokollt alkalmazó beszéd célú adatátvitel szolgáltatás (céges telefon) magáncélú használata,
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szoláltatásra befizetett összeg,
- munkáltató által szakképzői iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
- reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem,
- évi 1 alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10%-a erejéig),
- olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, melynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magányszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidő programra irányul) a kifizető által viselt költség,
- kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
- olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
- az értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámláira adott juttatás,
- az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.
Az Szja. törvénynek megfelelően az éves rekreációs keretösszeg 2019-ben is évi 200.000.-Ft ha a munkáltató költségvetési szerv, míg egyéb munkáltató esetében évi 450.000.-Ft.
A fentiekben fel nem sorolt juttatásokat a továbbiakban a bérekkel azonos közterhek terhelik.
Adómentes juttatások 2019-ben
Több juttatás adómentessége is megszűnik 2019-ben. Így nem nyújtható adómentesen a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja, valamint a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói támogatás.
- évben is adómentesen adható a sportrendezvényre szóló bérlet vagy belépőjegy, illetve kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy és bérlet, valamint könyvtári díj, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható. Adómentesen nyújtható továbbá az óvodai, bölcsődei térítés munkáltató támogatása.
Abban az esetben, ha a munkáltató az adott munkahelyen cafetéria rendszert kíván bevezetni, akkor fontos, hogy az ehhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen, az adatok nyilvántartása és a különböző juttatásokhoz kapcsolódó dokumentumok vonatkozásában. Fontos kérdés még az egyes juttatások esetében a jövedelem keletkezésének időpontja – amit egyébként az Szja törvény pontosan meghatároz – hiszen ehhez kapcsolódik az adóbevallás rendje.
Viktor Éva ügyvéd
Társasházi és Ingatlan Jogi Divízió
iLex Systems Zrt
Kapcsolódó iratminta:
Cafeteria szabályzat 2019
