Kapcsolodó iratminta: Fizetési felszólítás 2019
A csatolt fizetési felszólítás iratmintát elsősorban olyan gazdasági társaság részére érdemes kiküldeni., amely felé azon túl, hogy követelésünk áll fenn, egyben feltételezzük, hogy átmenetileg vagy véglegesen fizetésképtelenné válik és felszámolási eljárásban tudjuk csak érvényesíteni követelésünk. Az ilyen tartozások esetén kiemelten fontos, hogy az adós cég felé olyan fizetési felszólítás menjen ki, amely a csődeljárási és felszámolási törvényben meghatározott tartalmi kellékeket tartalmazza, hogy később -jogi képviselet mellett- akár felszámolási eljárást is kezdeményezhessünk, hitelező gazdasági társaságként, az előzmény fizetési felszólításra alapozva.
Mai iratminta-cikkünkben bemutatjuk, hogy hogyan írjunk olyan fizetési felszólítást, amely a későbbiekben a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez megfelelő alapként szolgálhat. Amennyiben az üzleti partner – gazdasági társasággal szemben követelésünk áll fenn, ügyelnünk arra, hogy minden lépést megtegyünk követelésünk jogszerű érvényesítése érdekében, kiváltképp, ha e társaság átmenetileg vagy végleges jelleggel fizetésképtelenné válik.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 1. § (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ebben az esetben adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását/tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni, illetve hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.
A felszámolási eljárást a hitelező is kezdeményezheti, ugyanakkor a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező, tehát érdemes már az adósi fizetési késedelem beálltakor ügyvédhez fordulnunk. A Cstv. 24. § (1) bekezdése alapján egyébként meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.
Az adós írásbeli felszólításának igazolását akkor kell csatolni a kérelemhez, ha a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette [Cstv. 27. § 2) bekezdés a)].
Fontos megjegyeznünk, hogy a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja alapján a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, ha a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy ha az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket.
Összegezve tehát a fentiek alapján, a hitelezői kérelem buktatója lehet:
- ha a felszámolási kérelmünknek a bíróság részére történő benyújtásáig egyáltalán nem küldtünk fizetési felszólítást az adós vállalatnak, vagy
- ha ugyan küldtünk fizetési felszólítást az adós cégnek, de nem a Cstv. által előírt kötelező tartalommal.
A jelen cikkhez csatolt, a jogszabályi követelményeknek megfelelő iratminta a Cstv. 27.§ (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetre, a fizetésképtelennek minősülő gazdasági társasággal szemben tartalmaz fizetési felszólítás-mintát.
A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
- az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta,
- és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette,
- illetve, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot.
Csak akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét.
Nagyon fontos! Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
Az ilyen típusú fizetési felszólításban meg kell jelölnünk:
- az adós tartozásának jogcímét,
- az adós tartozásának összegét
- a teljesítési határidőt, továbbá
- meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.
Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni.
Jelen cikk témájaként szolgáló fizetési felszólításra még számos rendelkezés vonatkozik, amelyről a felszámolási eljárásban kötelezően eljáró jogi képviselőnk ad pontos tájékoztatást. Ennek ellenére magát a fizetési felszólítást az adós gazdasági társaság ellen, nem feltétlenül a felszámolási eljárásban eljáró jogi képviselőnk fogalmazza meg, így tehát elengedhetetlen a hitelező vállalkozás számára, hogy a fizetési felszólítás kötelező tartalmi követelményeivel tisztában legyen, nehogy a későbbiekben a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa az erre alapozott felszámolási kérelmünket. Ezért egy ilyen fizetési felszólítás -dokumentumsablont csatolunk ma ügyvédi cikkünkhöz, letölthető formában.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
