A honlap-fejlesztési és felhasználási szerződés 2021 – letölthető iratminta
A GDPR kapcsán egyre inkább fókuszba kerülnek a személyes adatok tömegével napi szinten dolgozó web-áruházak, webes („céges”) honlapok, egyre inkább fókuszba kerül, hogy ki is a tényleges tulajdonosa ezeknek a weboldalaknak, ki lesz a felelős pl. egy fejlesztési hibából eredő szankció, bírság teljesítésért? Ehhez mindenek előtt azt a kötelmi jogviszonyt kell alaposan megvizsgálni, ami a weboldal fejlesztése során létrejön a szerződő felek között.
A szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseket az 1999. évi LXXVI. tv. (továbbiakban: Szerzői Jogi Törvény) tartalmazza, az V. fejezet foglalkozik kifejezetten a felhasználási szerződés általános kérdéseivel, majd a törvény második részében az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések találhatók meg (pl. számítógépes programalkotás, adatbázis, reklámozás céljára megrendelt mű, filmalkotások és más audiovizuális művek, műszaki létesítmények tervei stb.).
Fontos tudnivaló, ha egy kkv saját honlapot fejleszt, hogy a fejlesztési szerződés egyik kiemelt kérdése az lesz, hogy szerzői jogok szempontjából a honlap forráskódja kit illet a jövőben: a honlap fejlesztőjét vagy a kkv-t, s ha ez utóbbit, milyen díjazás fejében?
(Ha figyelmesen megnézzük a vállalkozási website-okat, rengeteg esetben látjuk azt, hogy a copyright jogosultként nem a honlapot üzemeltető cég, hanem egy marketing- vagy szoftverfejlesztő cég neve és a honlap fejlesztésének az éve kerül feltüntetésre.)
Hogyan lehetséges ez, hogy miközben – e-kereskedelem esetén pl. a dinamikus tartalom miatt kifejezetten – jelentős díjazás kifizetése után készítjük el saját céges honlapunk, mégsem mi rendelkezünk korlátlanul vagy kizárólagosan felette? Az indokolás a szerzői jogi törvény szabályai között keresendő.
A Szerzői Jogi Törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
Ilyen alkotásnak minősül különösen az 1 § (2) bekezdés c.) pontjában foglalt számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
Mivel a webes alkalmazások ilyen jellegű szoftveres, szerzői jog alá tartozó alkotásként fogalmazhatóak meg, a honlap fejlesztőjét, mint szerzőt szerzői jogszabályi rendelkezések védik.
A Szerzői Jogi Törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. Ezek közül a szerzői személyhez fűződő jogok nem is ruházhatók át (lásd az cikk elején említett copyright jelet), jó hír viszont, hogy vállalkozások esetén alkalmazható az Szerzői Jogi Törvény azon rendelkezése, amely szerint a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók és ilyen esetben a jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
Hogyan alkalmazzuk ezt a szabályt a honlap-fejlesztővel történő szerződés-kötéskor?
Nézzük a különböző eseteket aszerint, hogy ki fejleszti a részünkre a honlapot!
- A) Amennyiben saját munkavállalónk fejleszti a céges honlapunkat és őt kifejezetten ilyen szoftverfejlesztői munkára vettük fel, azaz írásban rögzített munkaköri feladatai között konkrétan szerepel a kkv honlapjának fejlesztése: ekkor a honlap fejlesztését követően, annak a munkavállaló által történő átadásával, ránk (munkáltató) átszállnak a fent említett szerzői vagyoni jogok, a jogszabály erejénél fogva (eltérő megállapodás hiányában).
- B) Amennyiben nem munkaköri kötelezettsége a munkavállalónak a honlapunk fejlesztése, ekkor a honlap átadásával nem szerezzük meg automatikusan, a törvény erejénél fogva a vagyoni jogokat, a fejlesztés megkezdése előtt tehát feltétlenül állapodjunk meg! Írásban!
- C) Amennyiben külső fejlesztő-, marketing cég végzi a honlapunk fejlesztését – itt a szerzői vagyoni jogok megszerzéséhez mindenképpen írásbeli szerződésre lesz szükség (lásd mai cikk melléklete: letölthető honlap-fejlesztési szerződés).
A Szerzői Jogi Törvény V. fejezetében rendelkezik a felhasználási szerződések általános szabályairól, a 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a felhasználási szerződések alapján a honlap-fejlesztő szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a kkv, mint felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem kógensek, azaz a felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A Szerzői Jogi Törvény 43 § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot és a honlapot felhasználó kkv a honlap – felhasználási engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át és csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.
Mi itt a megoldás tehát? A szerzői vagyoni jogoknak a honlap fejlesztésére megrendelést adó kkv részére történő átadása. Hogyan? Mivel a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre – felhasználási tartalmú szerződéses rendelkezéssel.
iLex Systems Zrt.
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
2021.
