Mai cikkünkben a tervezési szerződésre vonatkozó szabályozást ismertetjük röviden, amellyel leginkább az építőipari vállalkozások esetében találkozhatunk. A tervezési szerződés egy vállalkozási típusú szerződés, a Ptk.-ban mindössze a 6:251. §-a, mint speciális szabály vonatkozik rá. Az új Ptk. a speciális szabályok részletezése helyett a vállalkozási szerződések általános szabályaira fektet nagyobb hangsúlyt.
A tervezési szerződést a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) mellett az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi. LXXVII. törvény (Étv.) szabályozza, amely előírásai szerint az építészeti-tervezési műszaki szerződést írásban kell megkötni.
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet részletezi a tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit a Ptk., valamint az Étv. szabályain túlmenően, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. Ezen kívül országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti tervezési program a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.
A vállalkozási szerződés eredménykötelem, amely alapján a vállalkozó egy tevékenységgel elérhető eredmény, mű megvalósítására vállal kötelezettséget, és a megrendelő a mű átvételére, illetve a vállalkozói díj megfizetésére. Abban az esetben, ha a vállalkozó nem teljesíti vállalt kötelezettségét, nem jogosult a vállalkozási díjra. Meg kell említenünk azonban, hogy az eredmény elmaradása nem minden esetben jelenti a felek között létrejött szerződés megszegését.
Az OTÉK alapján „a tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését.” Ezen túlmenően az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani.
Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. [6:251. § (1) bekezdés] A Ptk. a tervezésre irányuló vállalkozási jogviszonyokat tág értelemben e szerződéstípus hatálya alá vonja.
Étv. rögzíti, hogy a tervező díja eltérő megállapodás hiányában a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.
A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos, valamint célszerű megoldásokon kell alapulnia, továbbá alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. Ez azt jelenti, hogy a tervdokumentációnak meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, szakszerűnek és korszerűnek, megvalósíthatónak kell lennie.
A tervezőt széleskörű felelősség terheli, figyelemmel kell lennie minden, a kivitelezést esetlegesen gátló körülményre, hatósági előírásra. A szükséges műszaki adatokat a megrendelőnek közölnie kell, a hiányos adatokat azonban a tervező kötelezettsége bekérni.
A terv hibája esetén a szerződésszegésből fakadó jogok egészen addig érvényesíthetőek, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. [6:251. § (3) bekezdés] Következésképpen a hibás terv miatt a tervdokumentáció átadásától kezdve hibás teljesítésre hivatkozva fel lehet lépni egészen a hibás terven alapulva kivitelezett szolgáltatás igényérvényesítési határidejéig.
Ha a terv technikai szempontból nem valósítható meg vagy jogi akadályba ütközik a megvalósítása, az hibás teljesítésnek minősül, ugyanúgy ahogyan az is, ha csak lényegesen nagyobb költséggel valósítható meg, mint ahogy ez a tervben rögzítésre került.
Minőséghibaként tartjuk számon a tervező azon műszaki megoldásait, amelyek indokolatlanul költségesek, meghaladottak vagy ésszerűtlenek.
A tervező kötelessége, hogy konzultájon az építési hatósággal. Amennyiben a megrendelő a jogszabályi előírásokkal ellentétes igényt fogalmaz meg, a tervező felelőssége felhívni erre a megrendelő figyelmét.
Továbbá a tervező felel az általa készített építészeti-műszaki tervek műszaki tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért, építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért. Szintén az ő felelőssége a a tervdokumentáció készítésében részt vevő szakági tervezők kiválasztása, és a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, terveik összehangolása.
A tervező szavatolja, hogy harmadik személynek nem áll fenn olyan joga a terven, amely annak felhasználását akadályozná vagy korlátozná. Fontos rendelkezés, tekintettel arra, hogy az egyéni, eredi jellegű terv szerzői műnek minősül, így a terv jogszerű felhasználásához szükséges, hogy harmadik személynek ne legyen semmiféle joga a terven.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
Letölthető iratminta: Tervezési szerződés 2019
