Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében, egy nem túl gyakran igénybe vett, ezért nem is annyira közismert munkajogi jogintézmény: a fizetés nélküli szabadság szabályait foglalja össze dr. Bogdány Beáta ügyvéd, a Társasházi és Ingatlan Jogi Divízió együttműködő partnere, s a témához egy tájékoztatás munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéséről iratminta is letölthető.
Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.huoldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
Jelen cikkünkben röviden át kívánjuk tekinteni, hogy milyen kötelezettség terheli a munkáltatót, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. Továbbá melyek azok az esetek amikor köteles a munkáltató azt engedélyezni, és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében eljárva.
Mindenekelőtt tisztázandó kérdés mit is jelent az, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A fizetés nélküli szabadság „intézményének” elnevezéséből is következik, hogy a munkavállaló életében egy olyan időszakot jelent, amely alatt munkaviszonya megmarad, azonban figyelemmel arra, hogy tényleges munkavégzést nem folytat, nem jár neki bérkifizetés.
A fizetés nélküli szabadság kiadására vonatkozó egyes szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései tartalmazzák.
Bizonyos esetekben alanyi jogon illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság. Ezeket az eseteket az Mt. 128-132. §-ai szabályozzák.
Fentiek érelmében alanyi jogon illeti meg a fizetés nélküli szabadság a munkavállalót az alábbi esetekben:
I.) A munkavállaló a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult (Mt. 128. § ). A fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben megszűnik:
– a gyermek halva születése esetén,
– ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
– ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
Fenti esetben a fizetés nélküli szabadság tartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet.
II.) A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életévének betöltéséig, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt (Mt. 130. §).
III.) A munkavállalónak hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre fizetés nélküli szabadság jár (Mt. 131. §), azzal, hogy az ápolás tényéről és indokoltságáról szükséges igazolást a kezelőorvos állítja ki.
IV.) A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára (Mt. 132. §).
Az Mt. 133. § (1) bek. értelmében a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban kell bejelentenie a munkáltató részére. Ezen határidőtől a munkavállaló javára a felek megállapodása vagy kollektív szerződés eltérhet.
Az Mt. 133. § (2) bekezdése rendelkezik a fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontjáról, ennek értelmében a szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.
A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára biztosított fizetés nélküli szabadság kiadására a fent rögzített határidők nem vonatkoznak.
A munkavállaló a jogszabályban rögíztett esetektől eltérően is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot.
Ezen esetekben a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva jogosult eldönteni, hogy a munkavállaló részére engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot, és milyen feltételekkel (szabadság megkezdése, időtartama, megszűnése).
Amennyiben a munkavállaló nem a törvényben szabályozott esetekben (alanyi jogon) veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, úgy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt biztosítási jogviszonya szünetel.
Ebben az esetben annak érdekében, hogy a munkavállaló egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosult legyen egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre válik kötelezetté, mely kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.
Az egészségbiztosítási járulék összege 2019. január 01. napjától havi 7.500.-Ft (250.-Ft/nap), melyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Dr. Bogdány Beáta ügyvéd
Társasházi és Ingatlanjogi Divízió
iLex Systems Zrt.
Kapcsolódó iratminta:
– Tájékoztatás munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről 2019
