Az ilex-iratmintak.hu mai szakértői cikkében dr. Bogdány Beáta, az iLex partner-ügyvédje mutatja be, melyek a gazdasági társaságok legfőbb szerveinek (pl. taggyűlés, közgyűlés) legfontosabb feladatai.A cikk mellékleteként 1 iratminta is letölthető: a 2019. évi jogi szabályozásnak megfelelő taggyűlési jegyzőkönyv-minta mérlegbeszámoló elfogadásáról.
Az iLex jogi iratminta cikk-adatbázisában, az iLex-iratmintak.hu oldalon a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, társasházak, egészségügyi szolgáltatók, startupok, intézmények számára legfontosabb hírekről, változásokról, dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, esetenként a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig ugyancsak az ilex-iratmintak.huoldalon érik el kedvezményesen Olvasóink. Amennyiben az iratminták letöltésén túlmenően van szükség az adott jogi ügyszakhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra, képviseletre, az ilex4sb.com oldalon érhetők el az iLex partnerségben együttműködő új generációs ügyvédei.
Jelen cikkben röviden áttekintjük, hogy az egyes gazdasági társaságok miként jogosultak döntéseik meghozatalára, különös tekintettel a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadására, illetve annak letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó szabályokra.
I. A társaság legfőbb szervének döntéshozatali eljárása
A hatályon kívül helyezett, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 19. § (3) bek. úgy rendelkezett, hogy a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozó rendelkezéseknél határozza meg.
A 2013. évi V. törvény (Ptk.) már a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezéseknél (3:109. §) megjelöli a legfőbb szerv feladatait és hatáskörét, nem utolsósorban e helyütt határozza meg, hogy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal.
Mind a hatályon kívül helyezett Gt., mind pedig a Ptk. lehetőséget ad a döntéshozó szervnek ülés tartása nélküli döntéshozatalra – írásbeli szavazással –.
Míg a Gt. ülés tartása nélkül akkor engedte a társaságnak, hogy létesítő okiratában írásbeli szavazást írjon elő, ha az adott ügyben a törvény másként nem rendelkezik, addig a Ptk. általános szabályként teszi lehetővé az ülés tartása nélküli határozat hozatalt.
A döntéshozatali eljárásban határozathozatal akár ülés tartásával, akár írásbeli szavazással történik a szavazás érvényességének megállapítása, illetve az egyes döntésekhez szükséges szavazati arányok nem különböznek.
A Ptk. főszabály szerint a határozathozatalhoz egyszerű többséget ír elő (3:19. § (3) bek.). A tagok a létesítő okiratban ezen főszabálytól eltérhetnek mégpedig akként, hogy bizonyos döntésekhez minősített többséget vagy egyhangúságot írhatnak elő. Ugyanezen jogszabályhely kiköti azonban, hogy ha a törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, akkor a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb arányt előíró rendelkezése semmis. Továbbá a jogszabályhely kiköti azt is, hogy ha a törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.
Megjegyezni kívánjuk, hogy természetéből adódóan az egyszemélyes társaságnál – ahol a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy egyedüli tag gyakorolja – a döntéshozatal nyilvánvalóan ülés tartása nélkül történik. Ezen esetben az alapító vagy egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá (Ptk. 3:109. § (4)).
II. Számviteli törvény szerinti beszámoló
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 154. §-a értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni, mely kötelezettség vonatkozik a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére is.
A beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozóan szabályozást a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 29.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelettartalmaz.
A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a számviteli törvény rendelkezései alapján összeállított beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentést, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot (a továbbiakban együtt: beszámoló) és az elektronikus űrlapot a személyre szabott ügyintézési felület útján a céginformációs szolgálat részére megküldi. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek, valamint, hogy az elektronikus űrlaphoz csatolt beszámolóban szereplő adatok az elfogadott beszámoló adattartalmával egyezőek.
A beszámoló benyújtására a céginformációs szolgálat honlapján közzétett beküldési eljárás útján, elektronikus űrlap segítségével kerülhet sor. (e-beszamolo.kim.gov.hu)
Ezen eljárási rend betartásával a társaság eleget tesz a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének.
Az így benyújtott elektronikus űrlapot a Céginformációs Szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé.
Az Szt. rendelkezései alapján az éves, (mikrogazdálkodói) egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell közzétenni. A gazdasági társaságok jelentős részénél az üzleti év megegyezik a naptári évvel, így ez az időpont adott év május 31. napját jelenti.
Bogdány Beáta ügyvéd
iLex Systems Zrt együttműködő partnere
Kapcsolódó iratminták:
– Taggyűlési jegyzőkönyv 2019
