Letölthető iratminta: Munkáltatói tájékoztatás-minta 2020
Jól ismert a cégvezetők, mint munkáltatók előtt a Munka Törvénykönyvének 46 § (1) bekezdése szerinti – belépő munkavállalók alapvető jogaira, kötelezettségeire vonatkozó – tájékoztatási kötelezettség, ha azonban azt kérdezzük, hogy milyen esetekben nem terheli a munkáltatót ilyen kötelezettség vagy eltérően, hogyan kell teljesíteni azt pl. külföldön történő-, egy hónapot vagy heti 8 órát meg nem haladó munkaviszony esetén- vagy pl. távmunka esetén milyen plusz tájékoztatási kötelezettsége van a munkáltatónak – ez már közel sem ennyire közismert. Jelen cikk és a mellékletként csatolt iratminta ezeknek a kevésbé ismert információknak az összefoglalására szolgál.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) általános, illetve attól eltérő, kiegészítő szabályai között is találhatunk a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket. Jelen cikkünkben megkíséreljük jól érthetően, pontokba szedve bemutatni az Mt.-ben szétszórva megtalálható szabályokat.
Az Mt.-ben a 26. „A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége” címszó alatt találjuk „az Mt. 46 § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás”-t.
Magát a tájékoztatási kötelezettséget – amely a belépő munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető jogait és kötelezettségeit foglalja össze egy csokorba – egyértelműen és kimerítően körülírja a hivatkozott jogszabályhely, így különösebb magyarázatot nem igényel:
„A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,
b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) * a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról”.
Azonban a tájékoztatás egyszerűsíthető, ugyanis az a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. (A fennmaradó 3 alpont tartalmának jellege olyan, hogy nem teljesíthető ilyen jellegű hivatkozással.)
Előfordulhat, hogy az új munkavállaló munkaviszonya tizenöt nap és a tájékoztatásra nyitvaálló határidő eltelte előtt megszűnik. Ebben az esetben – amennyiben a munkaviszony felmondással kerül megszüntetésre – legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokkal együtt ezt az írásbeli tájékoztatást is.
Fontos megemlítenünk, hogy mindezen jogoknak és kötelezettségeknek a változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban ugyancsak tájékoztatni kell.
Az általánostól eltérő, illetve kiegészítő szabályok:
- A munkáltatói jogkör gyakorlójának nevesítésére vonatkozó tájékoztatáson kívül (Mt. 46.§ (5) bekezdés), nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség, ha a munkaszerződés alapján
- a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy
- a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg.
- Ha a munkavállalónak tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzése kezdődik – az Mt 46. §-ban foglaltakon túlmenően –, akkor a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell
- a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
- a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
- a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
- a hazatérésre irányadó szabályokról is.
- Felmerülhet a kérdés, hogy el lehet-e térni az Mt. 46. §-ban nevesített tájékoztatási tartalomtól? A válasz: igen – ha van a munkáltatónál kollektív szerződés, de ebben az esetben is kizárólag a munkavállaló javára történhet eltérés.
- Mi történik a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén? Az Mt. 38. § (1) bekezdése alapján az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a 46. § (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról.
- Távmunkavégzés esetén (amely egy olyan, a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják) ugyancsak bővül a munkáltatónak a munkavállaló felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége, mivel a 46. §-ban foglaltakon túlmenően tájékoztatja a munkavállalót
- a munkáltató általi ellenőrzés,
- a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
- arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
- A kölcsönzésre irányuló munkaviszonyban a kölcsönbeadó a munkaszerződés megkötésekor a 46. §-ban foglaltakon túl tájékoztatja a munkavállalót nyilvántartásba vételi számáról is. Ehhez kapcsolódóan jó tudni, hogy kölcsönzésre irányuló munkaviszonyban, a kölcsönbeadó írásban tájékoztatja a munkavállalót legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően
- a kölcsönvevő azonosító adatairól,
- a kikölcsönzés kezdetéről,
- a munkavégzés helyéről,
- a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,
- a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorlóról,
- a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről.
A fent ismertetett szabályok alapján tehát jól látható, hogy egy a munkaviszony egész fennállta alatt könnyen értelmezhető, taxatív leírásról van szó, amely – a kis- és középvállalkozások ügyvezetése részéről – jogi és HR osztály hiányában, folyamatos odafigyelést, többlet munkaterhet igényel. Ugyanakkor a hatósági ellenőrzések, valamint a felek közötti jobb kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében „megéri” a többletmunka.
iLex Systems Zrt
Jogi Tartalom-Szerkesztő Ügyvédi Divízió
